Láthatatlan városok: Tbiliszi óvárosa

„Láthatatlan városok” sorozatunkban, amelynek a FUGA Építészeti Központ (Budapest, Petőfi Sándor u. 5.) ad helyet, más-más okból láthatatlanná vált városokról beszélünk. Az eltűnt prágai zsidó negyedről szóló első előadás után a második alkalommal, június 25-én szombaton délután 3 órakor Tbiliszi egykori óvárosát mutatjuk be.

Tbiliszi óvárosát 458-ban alapították és épp ezerötszáz év múlva pusztították el. A Kaukázus legnagyobb kereskedővárosának régi városrésze, ahol tizenhat nemzetiség élt külön-külön negyedekben a fallal körülvett Kala („a Vár”) negyeden belül és kívül, a negyvenes évek végétől kezdve esett áldozatául a személyesen Sztálin és Berija által koordinált modernizációnak. A városfejlesztés, amely a fő közlekedési utakat az óváros szívén, az egykori nagy bazáron keresztül vezette át, alapvetően a régi városi negyedek és autonómiák megsemmisítését, Tbiliszi homogenizálását és szovjet iparvárossá átalakítását célozta. Az óváros szűk utcáinak labirintusát széles utak darabolták fel, lakóikat lakótelepekre költöztették, templomait és mecseteit bezárták vagy lebontották, bazárja helyén hatalmas körforgalmat építettek. Kereskedelmi és közigazgatási funkciói az új városrészekbe települtek át. Az óváros maradványainak megsemmisítése, hol telekspekuláció, hol rosszul felfogott restaurálás formájában, még ma is folyik.

A századfordulós Tbiliszi óvárosáról azonban hatalmas dokumentáció maradt fenn útleírások, ábrázolások, térképek formájában, és mindenekelőtt a Kaukázus nagy fotósának, Dmitrij Jermakovnak a tbiliszi képzőművészeti főiskolán őrzött, több tízezres üvegnegatív-hagyatékában. Előadásunk során ezek segítségével rekonstruáljuk ez az egykori gazdag városi kontextust, létrejöttét és működését, összevetve az elmúlt évek felvételeivel és kitekintést adva a jelenlegi folyamatokra és a jövőbeli kilátásokra is. Mert Tbiliszi, amelyet ezerötszáz éves történelme során huszonhatszor pusztítottak el megszálló seregek, ezt a pusztítást is túl fogja élni.