A tanú

A Hermann-kávéház a Kőbányai Casino földszintjén, 1910 körül

Emlékeznek még a bejegyzésre a Kőbányai Casinóról, a negyed kulturális életének egykori központjáról, amely 1999-ben lett volna száz éves, ha a nagy lakótelep-építési hullámban – teljesen szükségtelenül, csak a múlt eltörlésének szándékával – fel nem robbantják?

Szerencsére van, aki emlékszik. Farkas Gábortól kaptam néhány napja ezt a levelet:

„Hajdan olvastam a posztodat, amiben megjelent ez a kép. S a képen álló fáról írtad: „És áll még az egyik görbe fa is.”

Idén Kőbányára kerültem munkám révén, s eldöntöttem, hogy lombozat nélküli állapotában lefényképezem az érintett fát. Ennek ma jött el az ideje. Mellékelem a fényképet, hátha érdekel.

Ha az url-ben jó az év megjelölése, akkor az első mintegy 50 évvel ezelőtt készült. Ez idő alatt a fa nem sokat hízott. Tüzetesen nem vizsgálódtam, de szerintem celtisz ill. nyugati ostorfa a faja.”


1903, valószínűleg már itt van csemeteként, a Casino sarkától jobbra


1963, háttérben még a Casinóval

2013, háttérben a lakóteleppel

6 megjegyzés:

Pájer Károly írta...

Milyen kávé illatata szállt a Casino termében? Tejes, kapuciner, hosszú, vagy dupla? A fénykép áthozza az illatokat is.

HAlga írta...

A Casino-nak Pataky István művházként megélt éveiről is olvashattok, s ott még egy 1956-os kép is van a fáról. Nem csak a robbantást élte túl.

Studiolum írta...

Köszönöm, be is tettem most a képet. A cikket valószínűleg Buzás Kálmán írta, mert az ő Casino-könyvecskéjének a fordulatai köszönnek vissza benne.

HAlga írta...

Lehetséges-e, hogy 1903-ban ott állt már szereplőnk?

Studiolum írta...

Ahhoz képest nagyon ványadtnak tűnik 1956-ban és 63-ban, de ha belegondolunk, hogy azóta se izmosodott olyan sokat ötven év alatt, akkor nyugodtan lehet ez az 50 évvel azelőtti állapota.

HAlga írta...

Néha nagyon visszamennék.
Köszönöm.