Capriccio


Velence az egyik olyan város, amelynek nevét – Venetia, majd Venezia, azaz a venétek földje – a legtöbb nép a saját nyelvéhez igazította: Venice, Venecia, Veneza, Venecija, Wenecja, Venetië, ونیز Venīz, Venedig, Venedik, Benetke, Benátky, البندقية Al-Bunduqiyya. A változatok nagy része pusztán a név kiejtés utáni átírása, de egyik-másik mögött igyekeznek hazai etimológiát is kimutatni, ahogy azt a demizson szónál láttuk. Az arab változatot például szívesen eredeztetik a bunduqiyya, puska szóból, a szlovén/cseh Benetke/Benátky nevet pedig egy „mocsaras” jelentésű benátky szóból, amely Velence fekvésére utal, akárcsak a Venezuola, kicsi Velence név, amelyet Amerigo Vespucci adott a későbbi Venezuela partvidékének a vízre épült indián cölöpfalvak miatt.


Hogy a magyar Velence falu neve miből ered, és vajon összefügg-e az olasz Velencéével, arról megoszlanak a vélemények. Antonio Bonfini, Mátyás udvari történetírója szerint Velencéből jött olasz telepesek alapították a falut, amely ilyenformán éppúgy az olasz Velencéről kapta nevét, ahogy az észak-cseh Benátky nad Jizerou. Ám hogy ez mikor történt, azt nem említi, s Bonfini, akinek számára karnyújtásnyira volt az antikvitás, éppúgy gondolhatott itt az ókori venétekre, ahogy a románokat is a rómaiak közvetlen leszármazottainak, és Mátyást is a római Corvinus család egyenes ági sarjának tartotta. A Nyelvtörténeti Szótár az itteni halászok „velencé”-nek nevezett szélzászlójából származtatja a nevet, amely velenice formában talán szláv eredetű lehet, a velenie, irányítás, vezetés kicsinyítő képzős alakja. Végül Györffy és Székely György az 1000 és 1300 közötti nagy magyarországi olasz betelepülési hullám idejére teszi a falu alapítását több más középkori Venece, Venence, Velence, illetve Olaszliszka, Bodrogolaszi és hasonló településsel együtt. Annyi bizonyos, hogy 1516-ban „Welencze, másként Venecia” néven említik, s az 1522/28-as első Magyarország-térképen Veneze néven szerepel.


Akármi legyen is a két név etimológiai viszonya, a tóparti fagylaltozó nagyvonalú gesztussal teremt rokonságot a két Velence között. A két prospettiva és a kétnyelvű felirat távolságokat és kultúrákat hidal át, a gondola szerepét a virágtartóvá átalakított kenu alakítja. A kerten túl pedig élőben tárul ki a velencei lagunák panorámája.



8 megjegyzés:

Liang Sheng írta...

Hogy mik vannak: ülök a Királyi Könyvtárban, lapozgatom a Corominas-féle Diccionari crítico etimológico castellano e hispánico 1954-es kiadását, aminek az utolsó kötetében van egy átadó nyelvek szerinti index (ezt az indexet az újabb, 1980-asból már kispórolták). Nem kis büszkeséggel látom, hogy a finnugor nyelvekből átvett hét szó közül kis hazánk nem kevesebbet mint hatot adott át az anélkül igen szegényes spanyol nyelvnek. S a hatból az egyik nem más, mint a "velence" szó, amelyet a spanyolok "veleta" formában honosítottak meg! Na, erre varjál sujtást, akarom mondani "sutás"-t, hogy azt az esetlegesen idetévedő spanyol olvasók is megértsék.

Liang Sheng írta...

Itt pedig egy egész kis Venezianisches Capricciot olvashatsz egy hajdanvolt grazi filológus tollából:
schuchardt.uni-graz.at/cgi-bin/print.cgi?action=show&type=pdf&id=564

Studiolum írta...

Na ez is jellemző a hasábjainkon már soxor szapult TESz-re (Történeti-Etimológiai Szótár), hogy a “velence” szónál ezt a gyönyörű fejtegetést meg sem említik!

Melyik lenne az a hat boldog szó, amelyet a spanyol nyelv tőlünk vett?

Nagy valószínűséggel nem lesz köztük az az egy, amelyet a mai spanyol nem használ, de Covarrubias fellistázta szótárában, én pedig latin nyelvű posztot írtam róla a Mesa revueltában: a cédulácska.

Liang Sheng írta...

A czédulácska valóban nincs köztük, ami nem is csoda, mert a szótár bevezetőjében Corominas oly szenvedélyes hévvel ostorozza az Aranykor etimológusait, köztük külön is kiemelve Covarrubiast légből kapott szóeredeztetéseikért, hogy kész csoda lenne, ha ez a szó bejutott volna a végső hatos listára.

Az első két szót már tudod, a többi: csákó -> chacó, huszár -> húsar, száblya (sic!) -> sable, vampir (sic!) -> vampiro.

Studiolum írta...

¡Triste Corominas! Inkább élvezte volna a Covarrubias által emelt fantasztikus posztmodern épületet.

Most jut eszembe, hol idéztük már Corominast: itt.

A húsar, chacó és sable mint egyazon taxonómiai csomag elemei még érthetőek, de hogy a vampiro is tőlünk jönne, az nem valami posztbramstokeres áthallás?

Liang Sheng írta...

Na, ez egyre cifrább lesz: a te bejegyzésedben Corominas keresztneve John, az etimológiai szótárban viszont Joan. Vagyis ha itt Joan, ott meg John, akkor félig Joan, félig John, vagyis demi-... Te, nem lehet, hogy mi most egy évszázados etimológiai vita végére készülünk éppen pontot tenni?!

Liang Sheng írta...

És mi lenne posztmodern Covarrubiasban? Végtére is teljes gőzzel rekonstruált, nem dekonstruált.

Studiolum írta...

Nem a dekonstrukció, hanem az innen nézve számos különféle rendszer heterogén elemeiből konstruált opus (a posztmodernt nem irodalmi, hanem inkább építészeti értelemben véve).