Nehezek voltak a serlegek, mikor kihozták elénk ám tiszta borral megtöltve könnyűvé váltak s azzal együtt szinte a magasba repültek ahogy a testet a magasba emeli a szellem |
Szép volna egy gyönyörű középkori arab serleggel illusztrálni ezt a verset, mondjuk a kuvaiti királyi iszlám kerámiagyűjtemény nemrégen megjelent, valóban királyi katalógusából. Én azonban mindenképpen valami helyit, mallorcait akartam, olyat, amit talán még az 1077-ben elhunyt helyi költő, Idris Ibn al-Yamani is kezében tarthatott, amikor költőtársaival poharazgattak a sziget sűrű, erős, finoman karamellás borából.
Ez a kor, az arab kalifátus kora volt a Baleári-szigetek – al-Yaza‘ir al-Sharqiya, „a Nyugati Szigetek” – aranykora. Ennek emlékét őrzik az egész Mallorcát behálózó, s máig használatban lévő kő öntözőcsatornák, a hegyi birtokközpontok, a granjá-k pompás szökőkútjai és arab feliratos festett gerendái, a legtöbb település – Binissalem, Banyalbufar, Alcúdia – és számos család arab neve. És persze a szőlőskertek. Közöttük is különösen a Can Majoral gazdaság, amelynek az ültetvény egykori arab nevét fenntartó Butibalausí borain máig ott van, minden egyes palackon, Idris Ibn al-Yamani verse, a Serlegek.
A Can Majoralhoz egy másik költő neve is fűződik. Ez nem más, mint a tulajdonos öccse, Biel Majoral, a katalán tanszék professzora és a mallorcai népzene egyik legjobb énekese és kutatója, ami igen nagy szó ezen a sok tekintetben archaikus, gazdag zenei hagyományokat őrző szigeten. Alább egyik kedves dalomat kötöm be az ő előadásában, a magyar népballadák motívumaira is emlékeztető Don Francisco balladát, amelynek külön ízt ad a jellegzetes, archaikus mallorcai katalán tájszólás.
Wang Wei utólagos kommentárja a legutóbbi mondathoz: Színesíti a dolgot, hogy a 18. századi eredetű szövegben az archaikus mallorcai katalánba korabeli spanyol mondatok is vegyülnek, mégpedig kétféle szinten: “Don Francisco” (akit katalánul helyesen “Don Francesc”-nek hívnának) tökéletesen beszél spanyolul, az asszony pedig megpróbál spanyolul társalogni vele, de csak hibásan megy neki. Ez arra utal, hogy a szerető az asszonynál magasabb társadalmi réteghez tartozik, minden bizonnyal a központi politikai hatalom képviselője. Ez a kettősség is hozzájárul a dal finomságához és mélységéhez.
Biel Majoral: Don Francisco (8'43"). A Biel Majoral: Vou veri vou per no dormir CD-ről (1997)
Bona nit prenda estimada Fins demà vespre no torn Jo me’n vaig a la caçada Sopa i colga’t de jorn. Ella sopa i se colga, fa allò que son marit diu. Quan va esser dins la cambreta a les portes sent: obriu. Quien es que llama a la puerta que no me deixa dormir Aixeca’t que som Don Francisco que te vengo a divertir. Ara aviso a mis criadas para que te vengan a abrir Jo no vullo a tus criadas sino que te vullo a ti. Aquí baix han mort un home no sé si és lo teu marit. Millor, millor, Don Francisco així més prest n’haurem sortit. Davalla amb camisa blanca i sabateta xoquí mentre que obria la porta ell li apaga el candelí. Don Francisco, Don Francisco, vós no ho solieu fer així. Ella torna a prendre escala i ell darrera la seguí. Com dins lo blanc llit se colguen Don Francisco fa un sospir. Don Francisco, Don Francisco, ¿de què sospirau així? Senyora, estava pensant son marit si ens deu sentir. No hagueu ánsia Don Francisco és nou llegos lluny d’aquí. Abans de la matinada Don Francisco fa un sospir. Don Francisco, Don Francisco, ¿de què sospirau així? Senyora, estava pensant quants infants teniu de mi. Jo en tenc tres de Don Francisco i dos del meu bon marit. Senyora, estava pensant son marit si és aquí dins. Mal li roeguin els ossos i la vista els escorpins. No digueu mal senyoreta, no digueu mal del marit que pensant tenir-lo fora potser el teniu dins el llit. Com comença a trencar el dia Don Francisco fa un sospir. Don Francisco, Don Francisco, ¿de què sospirau així? Senyora, estava pensant de fer-vos un bon vestit, una vestidura blanca amb collaret carmesí. L’agafà per la mà blanca i se l’emmena al jardí. Mon marit no em matis ara tres paraules dixam dir: Fadrines, viudes, casades, preniu exemple de mi, tenint lo marit a fora no vos aixequeu a obrir, perquè jo m’hi he aixecada per això tenc de morir i amb la punta de l’espasa ma vida acaba aquí. | Jó éjszakát, kedves feleségem, holnap estig nem jövök haza: vadászni megyek. Vacsorázz, s feküdj le időben. Megvacsorázik, le is fekszik, úgy tesz, ahogy férje mondta. S már a hálószobában van, mikor a kapunál azt hallja: nyissa ki! Ki az, aki a kapunál szólít, aki nem hagy aludni? Kelj fel, mert Don Francisco vagyok, jöttem, hadd mulassak veled. Szólok mindjárt szolgáimnak hogy jöjjenek ajtót nyitni neked. Nem kívánom a szolgáidat, hanem csak téged kívánlak. Idelenn megöltek egy embert nem tudom, nem a férjed-e. Annál jobb az, Don Francisco, így gyorsabban szabadultunk tőle. Lemegy egy szál fehér ingben és vörös bőr papucskában. Míg az ajtót nyitotta neki, amaz elfújta a gyertyáját. Don Francisco, Don Francisco, nem szokott ilyet csinálni! Fordult vissza fel a lépcsőn, amaz meg ment a nyomában. Hogy a fehér ágyba befeküdtek, Don Francisco sóhajt egyet. Don Francisco, Don Francisco, miért sóhajtozik így? Asszonyom, arra gondoltam, hátha idebent van a férje. Ne aggódjon, Don Francisco, messze van ő innen nagyon. Pirkadat előtt Don Francisco sóhajt egyet. Don Francisco, Don Francisco, miért sóhajtozik így? Asszonyom, arra gondoltam: hány gyermeke is van tőlem? Három van Don Franciscótól és kettő jó férjemtől. Asszonyom, arra gondoltam: hátha idebent van a férje? – Rontás rágja a csontjait skorpió egye a szemét! Ne mondjon rosszat, asszonyom, ne mondjon rosszat a férjéről mert míg azt gondolja, távol van, hátha itt van bent az ágyban. Ahogy virradni kezd, Don Francisco sóhajt egyet. Don Francisco, Don Francisco, miért sóhajtozik így? Asszonyom, arra gondoltam: szép ruhát készítek önnek, talpig fehér ruhát nyakán vérvörös gallérral. Megfogja őt kézen fogva, kivezeti a kertbe. – Férjem, ne ölj meg azonnal, hadd szólhassak még egy szót: Lányok, özvegyek, férjes asszonyok, tanuljatok példát rólam: ha távol van a férj, ne keljetek fel ajtót nyitni, mert én felkeltem kinyitni, s ezért kell most meghalnom, és a kard éle által életem itt véget ér. |
6 megjegyzés:
elég soká várt a drágalátos férj a megtorlással. Öt gyerek most félárva...
Csak kettő. Három egészen az.
percekig tartott, de azt hiszem, megértettem. azt hiszem.
Már csak a dramaturgiai ökonómia mián gondolnám, amely ugye fokozottan jellemzi a balladát. A falon függő puska azért van, hogy elsüljön, az ötödik versszakban megölt ember meg hogy bemutatkozzon a végire.
Hááát, bemutatkozott! Nagyon tetszett a ballada, a zene is. Lorca balladái is eszembe ötlöttek, Aranyéi is.Az Alvajáró románc vagy a Tengeri-hántás, akár a Kőműves Kelemenné. Csupa sűrítettség, feszültség, sejtelmesség.Titok. Szeretem őket.
Milyen hatalmas indulatok, ugyanakkor leheletfinom utalás: a fehér ruha vérvörös gallérral.)
Néhány napja olvasom blogodat, gratulálok. Tényleg nincs párja!
Igen, nagyon egy tőről fakadnak. A mallorcai balladákat hallgatva nekem is ezek jutnak eszembe, meg még a Kriza-balladák. Olyan archaikusak és kifinomultak, amilyet „Nyugaton” már nem várna az ember.
Nagyon köszönöm a megtiszteltetést, és gyere máskor is!
Megjegyzés küldése