Rózsaszínű levelek 29


A feladó neve: Timó K. I. honv. menetezred
             címe: Martini zászlóalj Bányai század

             Tábori posta 350 szám
Tábori levél

Cím: Szépreményű Zajác Antonia úrhölgynek
III. Kis-Korona utca 52.
Budapest





Előző levelek (térképen szürkével):

Galícia, 1915. augusztus 27.
Galícia, 1915. augusztus 22.
Galícia, 1915. augusztus 6.
Galícia, 1915. augusztus 2.
Galícia, 1915. július 25.
Galícia, 1915. július 14.
Galícia, 1915. július 12.
Galícia, 1915. július 6.
Galícia, 1915. június 25.
Galícia, 1915. június 10.
Debrecen, 1915. június 5.
Budapest, 1915. június 1.
Budapest, 1915. március 1.
Budapest, 1915. február 10.
Kecskemét, 1915. január 30.
Duklai-hágó, 1915. január 11.
Felsőhunkóc, 1915. január 4.
Sztropkó, 1914. december 31.
Budapest, 1914. december 23.
Budapest, 1914. december 21.
Budapest, 1914. december 11.
Budapest, 1914. december 2.
Budapest, 1914. november 28.
Budapest, 1914. november 27.
Budapest, 1914. november 18.
Budapest, 1914. október 27.
Debrecen, 1914. szeptember 25.
Szerencs, 1914. augusztus 28.
Kedves kis anyukámSzept. 9.

A Gödöllöi lapod megkaptam melynek végtelenül örvendtem. othonrol már 3 hete nem kaptam levelet csak töled. hallom hogy az anyám beteg volt hál isten csakhogy jobban van. én nem érzem magam a legjobban, nagyon meg vagyok fázva, mert itt már nagyon rosz időjárás van, hideg és esös, olyan mint pesten novemberben. most nagyon kritikus napokat éltem át, már épen elég lett volna a jobol, és hogy oly közönyösen irok, azon egy cseppet se csodálkoz. dacára hogy minden gondolatom otthon van, mert a sok izgalomtol és fáradalmaktol egész elfásul az ember. és hidd el, fiacskám, az én helyzetemben más sem tudna máskep lenni. de bizom az istenben ha szenvedések árán is, eljö még az a nap, amikor ismét viszatérhetek szeretett enyéimhez és akkor pótolva lesz minden. mostanában ha nem kapsz oly sürün levelet ne lepődj meg, mert nincs mindig időm és alkalmam. én amenyire csak lehet vigyázok magamra és te csak légy nyugodt és bizál a jövőben.

A viszontlátásig millioszor ölell csokol a te szerető t.cs.d.

Károly



[Ez a levél és az utána következők az előző tábori postai levelezőlapok közzététele után kerültek elő, így az elképzelést, hogy éppen 100 évvel a megírásuk, esetleg postára adásuk után jelenjenek meg bejegyzésként, itt fel kellett adni. Kivárva az évfordulót, 101 év múltán közöljük őket]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A Blogger néha megeszi az üzeneteket. Küldés előtt biztosabb kimásolni a hozzászólást, hogy ilyen esetben még egyszer el lehessen küldeni.