Három éve már – ilyen régóta vagyunk? –, hogy közzétettük azt a második világháborús orosz-német katonai társalgási szótárt, amely egy Németországban győztesen előrenyomuló szovjet támadás beszédhelyzeteire készítette fel a katonákat. A szótárban az volt a különös, hogy nem 1943-44 táján adták ki, amikor egy ilyen előrenyomulás lehetősége már valószínűnek látszott, hanem 1941. május 29-én, azaz majdnem egy hónappal az előtt, hogy a Szovjetunióval baráti viszonyban álló Németország hadserege június 22-án váratlanul lerohanta volna a Szovjetuniót.
Néhány hete volt a német támadás megindulásának hetvenedik évfordulója. Erre az alkalomra, ahogy reméltem és írtam is, sok új dokumentum került ki az orosz netre. Többek között egy jelentéktelennek tűnő német újságcikk az Ostfront 1941. november 21-i számából, amelyet sok egyéb mellett egy orosz történelmi fórumon postázott az egyik résztvevő.
A cikk megerősíti a szótár létezését, valamint hogy ez már a német támadás megkezdésekor ott volt a szovjet katonáknál, ilyenformán cáfolja azt a gyakran elhangzó, de légből kapott ellenvetést, hogy „igen, már 1941-ben készítettek ilyen szótárt, de csak 1942-ben akarták kiosztani, amikorra Sztálin elég felkészültnek érezte volna már a Szovjetuniót Németország megtámadására”.
Először minden másképp volt…
Már 1941. májusában társalgási szótár készült a szovjet hadsereg számára
Berlin, [1941.] november 21.
A szovjet hadifoglyok csekély holmija között a német katonák újra meg újra egy olyan zsebformátumú könyvecskét találnak, amelynek megfogalmazása érdekes következtetésekre ad okot. Egy olyan társalgási szótárról van ugyanis szó, amelyet, mint előzéklapján olvasható, már 1941. májusában kiadtak a szovjet hadsereg számára, s amely „egy Németország elleni támadás katonai követelményeinek” céljára készült. Hogy miként képzelte a bolsevik vezetés ezt a Németország elleni támadást, az egyértelművé válik a könyvben foglalt nyelvi útmutatásokból. Így például az egyik helyen az áll, hogy a bolsevik ejtőernyősök Berlin előtt érnek földet, s németekre támadnak. „Állj!” parancsolják elsőként, majd „Dobjátok el a fegyvert, vagy lelövünk benneteket!” A társalgási szótár egy másik fejezete a szállítás megszervezésével foglalkozik. A bolsevik katonák a helyi német lakosságot faggatják az utcák, hidak és más útvonalak felől. Továbbá nyelvi útmutatásokat találunk a foglyok kihallgatásáról is.
Az elfogott bolsevikok milliói talán most, a német fogságban valóban hasznát veszik ennek a társalgási szótárnak, amelynek célját Sztálin eredetileg nyilván másképp képzelte el.
Orosz hadifoglyok, 1941. szeptember 21. (Bundesarchiv)
Német hadifoglyok a moszkvai Szuharevkán, 1944
Darvas Iván írt egy ilyet annak idején, Orosz-Magyar változatban. Annyira humoros volt benne, hogy nagyon.
VálaszTörlésNem tudom lájkolni! Állandóan kapok egy piros hibaüzenetet. Egyébként meg "Egyik kutya, másik eb." - mondja a mondás. A diktatúrák természete többek között az expanziós törekvésekben rejlik, s voltaképpen mindegy is, milyen lapokon állnak, csak diktatúrák azok!
VálaszTörlésÉppen ezért van az hogy a történelem forrásai közé soroljuk az elsődleges (pl. dokumentumokat), s a másodlagos (pl. grafikonok, térképek) mellett a harmadlagos forrásokat ( szépirodalom vagy egy ilyen szótár)is. Néha többet árulnak el mindenről és elképesztően érdekesek.
Nem baj, a virtuális lájk is megmelengeti a szerző/közreadó szívét. Egyébként az utóbbi időben valóban problémák vannak a FB lájkolásával, ezt én is tapasztaltam. Hány jobb sorsra érdemes szerző eshetett el megannyi virtuális simogatástól a technika ördöge folytán! Belegondolni is rossz.
VálaszTörlésAzért én az „egyik kutya, másik eb” ellen határozottan tiltakozom, nemcsak három kutyám követelésére, akik határozottan rosszalják, hogy ilyen alantas összevetésben szerepeljenek, hanem mert ha ezt komolyan vesszük, megszűnik a történelem érdekessége. Hiszen a történelem voltaképpen diktatúrák sorozata, olykor-olykor a szabadság lehetőségének egy-egy villámfényével megszakítva, de egy ilyen történelemképből legföljebb annyi konklúziót vonhatnánk le, mint Ádám az utolsó szín végén, mielőtt Éva ráébreszti személyes felelősségére. A diktatúrák között is nagy különbség van megalapozásukat, struktúrájukat, ideológiájukat tekintve, s ennek a szótárnak a sorsában épp az az érdekes, hogy két különböző ideológiájú diktatúra fényében látjuk: az egyik a „béke” ideológiájának nevében bevallottan nem viselhet támadó háborút, tehát visszamenőleg is muszáj tagadnia egy ilyen szótár létét, míg a másik, amelyik az expanzió ideológiáján alapul, semmi különöset nem lát egy ilyen szótár létében még az ellenfélnél sem.
Появление этого разговорника не свидетельствует о желани напасть. СССР и Германия не были друзьями (Германия- основной вероятный противник). Разумеется, что на языке вероятного противника такой разговорник необходим.
VálaszTörlésHétfői Hírek, 1941. július 28, persze jó lenne tudni többet a körülményekről, illetve hát az is valószínű, hogy ha ezek a dokumentumok valaha újra szovjetorosz kézbe kerültek, akkor még talán dr. Tamáska Lorándnak is több esélye lett volna a menekülésre.
VálaszTörlés