„[Elsőnapi bélyegzés] a [lengyel] Főkormányzóság [létrehozásának] második évfordulójára. [Lemberg/Lwów] 1941. október 26.” (lásd még: Campanile)Bélyegző: „Főkormányzóság. Galíciai körzet. Lembergi városi parancsnok”
„[Elsőnapi bélyegzés] a Megszállt Lengyel Területek Főkormányzója [Hans Frank] hivatalba lépésére. Krakkó, 1939. november 7.”
   |
Fotózva Lwówban, az ócskapiacon.Van kedvük összerakni mögéje a történetet?
A tárgytól elindulva, a kontextust finoman kibontva, ügyelve a részletekre. Ahogy a postabélyegzőnél csinálták.
Mindjárt el is kezdem, nem a dokumentumok mögött álló nagy történettel, mert azt másra hagynám, hanem egy finom aprósággal. Látni, hogy a korábbi lap fraktúr („gót”), a későbbi antikva („latin”) betűkkel van írva. A különbség oka az, hogy a német könyvkiadás által elterjedten használt fraktúr („Schwabacher”) betűtípust a Führer 1941. január 3-án birodalmi rendelettel (Normalschrifterlass) betiltotta, minthogy arra a meggyőződésre jutott, hogy zsidó eredetű. Lásd Friedrich Beck: „Schwabacher Judenlettern” – Schriftverruf im Dritten Reich, 2006 (pdf) A Pénzesblognak a hamis náci bankófelülbélyegzésről írott ínycsiklandó cikke többek között ezt az ismertetőjelet ajánlja a gyűjtők figyelmébe az 1941-gyel kezdődő hamis felülbélyegzések felismerésére.
VálaszTörlésÉn most gondolkodtam, mit tudnék a történetből kihámozni - de kísért a pecsétnyomó, ami alapból egy humoros történet. De a humor sehogyse megy, pedig még nálunk is sikerült (Fel a fejjel, A tizedes meg a többiek) a humor végén megfogni a korszakot, a franciák meg egész iparágat építettek rá, de itt valahogy ez nem megy.
VálaszTörlésKészült vajon humoros lengyel film valaha erről az időszakról ...?
Nem, ez nem humoros történet, nem is ilyet gondolok köríteni köréje. Inkább azt gondolom, hogy a valódi történetet kellene kibontani körötte. Tulajdonképpen szeretném megíratni veletek ezt a posztot :) Lehet ezt sokféleképpen: elmondva a nagy történetet – a Generalgouvernement létrehozását – s ebben kiemelni az első és a második képeslap körüli eseményeket; lehet kiindulni kis részletekből: a tipográfiai (amit már megírtam) és a filatéliai elemek, mi az a Distrikt Galizien és miért különböző történet a Generalgouvernementétől, mit ábrázolnak az elsőnapi bélyegzők és miért, mi az a Winterhilfswerk a bélyegen, mi a „besetzten polnischen Gebiete” státusza és története, mi volt a két ünnepi alkalom spec. története, stb., azaz a hagyma héjait lehántva tekinteni át a nagy történetet. Meg ezek kombinációi.
VálaszTörlésNocsak, hogy lanyhulunk! :) Talán néhány egyértelműség, hogy segítse a részletekbe látást:
VálaszTörlésA Generalgouvernement-et csak mi fordítjuk (ha jól tudom) Lengyel Főkormányzóságnak; a valóságban a névben szándékosan nem volt benne a 'lengyel' szó, hogy ezzel is üssék a lengyel nemzeti öntudatot. Maga a területe sem a háború előtti "kongresszusi" Lengyelország volt, Hitler sokkal nagyobb területet csatolt vissza Németországhoz, mint amit az Versailles-ben elvesztett, és tett a birodalom részévé (mint azt a térkép is mutatja). Az egész folyamat a Lebensraum kiterjesztésére irányult, valamint a lengyelség/szlávság földarabolására és kitelepítésére/kiírtására. A Generalgouvernement ütközőállamként is működött a Szovjetunió felé.
Distrikt Galizien pedig az a kelet-galíciai rész volt (mint a térkép is mutatja), mely a Szovjetunió megtámadása után került német fennhatóság alá, és melyet 1941. augusztus 1-jén a Generalgouvernementhez csatoltak. Innentől keletre már csak körzeteket (Bezirk) alakítottak ki a németek.
Külön érdekes a története annak az Árva és Szepes vármegyékből leszakított részeknek, melyeket az első világháború után Lengyelország kapott meg, nem Csehszlovákia. Ez a térkép azt jelzi, hogy ezek 1939. szeptember 21-éig voltak szlovák területek (Arwa-Zips-Gebiet, milyen jó név! :). A Lengyelország megtámadásában kezdettől fogva No. mellett egyedüliként részt vevő tiso-i Szlovákia nyilván jutalomként kaphatta meg, de miért csupán ily rövid időre?
Magyarországnak a Felvidék visszakapását ígérte Hitler a támadásban való közreműködésért, ám gróf Teleki miniszterelnök nemet mondott. Az első dátum azért érdekes, hiszen a németekkel való haverkodás után valószínüleg a szovjet elvtársak a Molotov-Ribbentrop paktumban meghatározott demarkációs vonalon túl épp a nagyonnagy szovjet szocialista forradalom évfordulóját ünnepelték.
A Winterhilfswerk des Deutschen Volkes pedig Németország 1931-ben alapított, később Hitler által fölkarolt alapítványa volt, mely októbertől márciusig volt aktív és a rászoruló fázóknak gyűjtött segélyt, elsősorban a Hitlerjugend és a Bund des Deutschen Maidschen segítségével. A valódi segítség mellett az alapítvány propagandacélokat is megvalósított, erősítette a nemzeti összetartást, alátámasztotta a szocialista jóléti államot és áttörte az osztálykorlátokat. Ez egy bélyege neki.
Most hirtelen így ennyi, bocsánat ha általánosságokat mondtam csak, de innen már talán könnyebb lesz eljutni a részletekig, mélyfúrásokat csinálni. :-)
Bocsánat-bocsánat: Bund Deutscher Mädel. :) Amúgy valóban érdekes kérdés lenne, az Árva-szepesi körzettel mit történt? Vajh a GG-hez csatolták? Azt tudom, hogy ma Lengyelország része.
VálaszTörlésFantasztikus, nagyon köszönöm! Nem általánosságok ezek egyáltalán, hanem éppen azok a történelmi keretek, amelyek között a két lap létrejött. Már csak ennyi elég lenne egy értelmező posztnak, és össze is állítom, de ha még jönne egy-két mélyfúrás, az nem lenne rossz.
VálaszTörlésA térképen az Árva-Szepesi körzet nem 1939. szept. 21-ig, hanem -től tartozott Szlovákiához. Ezen a napon lépte át a szlovák hadsereg a lengyel határt (csak emlékeztetőül: négy nappal korábban vonult be a Szovjetunió Lengyelországba „a vérrokon ukrán és belorusz származású lakosság érdekeinek védelmében”, mint Sztálin fogalmazott a moszkvai lengyel nagykövetnek, s ezzel gyakorlatilag a lengyel hadsereg ellenállása megszűnt).
A nov. 7-i dátumra én is felfigyeltem. Nagyon is lehetséges, hogy szándékosan választották ki ilyen jelentős politikai esemény dátumául, ellensúlyozandó a megszállt lengyel területek keleti felében folyó ünnepségeket. Már csak azért is, mert ez a nap 1939-ben keddre esett, tehát nem sok minden (pl. esetleges hétvégi ünnepségsorozat) indokolta, hogy ezen a napon legyen a beiktatás.
Akkor ez így egyértelmű, tudnom kellett volna, hogy az 'ab' mit jelent. :) A "No. mellett egyedüliként"-et pedig nyilván úgy értettem, hogy a tengelyhatalmak részéről; a Szu. szept. 17-i beavatkozása közismert, de nem tudtam, hogy ilyen későn, csak a babérokat learatni vonultak be a jó tót atyafiak Lo.-ba.
VálaszTörlésAz október 26-a pedig egyértelmű: ekkor integrálták a birodalomba Danzigot és Nyugat-Poroszországot, Posent, Kelet-Felsősziléziát valamint két kisebb lengyel részt Kelet-Poroszországba, és bár e honlap szerint a GG már október 19-én létrejött, nyilván a németeknek az október 26-a jóval fontosabb volt, ezzel demonstrálva, hogy az "elveszett" német területek "reintegrálása" fontosabb, mint az újonnan létrehozott német-"Lengyelország" (GG).
plusz litván barátaink is belerúgtak már a döglött oroszlánba október 27-én.
VálaszTörlésha jól tudom, az német biztatásra történt: Lengyelország meghódítása után, októberben a Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradékát megváltoztatva a németek Litvánia felé adtak területet a szovjeteknek a Bug mentén területért cserébe), és szívesebben vették legalább egy leendő frontszakaszon a litván szomszédságot, mint a szovjetet
VálaszTörlésde van itt egy apróság! a korábbi bélyegzőn balra fordul a sas, a későbbin jobbra. A bevett értelmezés szerint a balra forduló sas a Reichsadler, a jobbra forduló a Parteiadler. De miért lenne a párt sasa a kormányzóság pecsétjében?
VálaszTörlésOlvasgatván a Wikit, izgalmas lehet még ez a litván téma, érdekesen prepotensen viselkedtek (Wiki szerint)
VálaszTörlésA szlovák hadsereg már 1939. szeptember 1-én támadta meg Lengyelországot a németekkel együtt. Egészen Tarnówig, Debicáig és Sanokig jutottak el.
VálaszTörlésSzerintem hibás a dátum a térképen. A szlovák-német szerződést az Árva és Szepesség csatolásáról nem szeptember 21-én, hanem csak 1939. november 21-én írták alá Berlinben.
Peter