Írtunk már a második világháborús frontképeslapokról, amelyeknek olasz szekcióját épp a napokban egészítettünk ki az időközben összegyűlt negyven további darabbal – érdemes visszanézni rájuk. A képeslap azonban, mint oly sok minden más, többnyire hiánycikk volt a fronton, s ha a katona szerette volna ilyennel felvidítani az otthoniakat, hát maga rajzolt vagy rajzoltatott egyet egy tábori levelezőlap hátuljára a század egy-egy jó kézügyességű katonájával, aki ezért többnyire nagy megbecsülésnek örvendett.
A faluban házról házra járva, régi fotókat szkennelve bukkantunk erre az ilyen módon átalakított tábori levelezőlapra. Hogy milyen nagy becsben tartották az ilyen alkotásokat, azt mutatja, hogy tulajdonosa egyedüli levélként őrizte a fényképek között.
A rajzoló által illusztrált, és minden bizonnyal keservesen megtapasztalt sor, mint ezt valószínűleg jó néhány olvasónk felismeri, idézet az egyik legnépszerűbb korabeli slágerből, amelyet Karády Katalin énekelt Valahol Oroszországban refrénnel. A képeslap dátuma 1943. augusztus 3. Nem sokkal korábban mutatták be a mozikban Bán Frigyes hasonló című filmjét, amelyben Pataky Jenő mint szabadságról a frontra induló hadnagy kéri meg az önmagát alakító Karády Katalint, énekeljen bajtársainak a rádióban, s a művésznő ezt a dalt adja elő. A katonák a fronton áhítattal ülik körül a rádiót.
Karády Katalin: Valahol Oroszországban (1942)
Muszka földön azonban már az első világháború alatt is lassan járt a posta, és már akkor sem jutott képeslap minden századhoz. Talán jobb is így, mert ennek köszönhetjük azokat a kézzel rajzolt tábori levelezőlapokat, amelyek olykor felbukkannak filatéliai szájtokon, s amelyek olyan földrajzi, történelmi és néprajzi megfigyeléseket örökítettek meg a galíciai frontról, amivel a hátország képeslaprajzolói nem konkurrálhattak volna. Már ameddig egyáltalán járt a posta Muszkaföldről.
Még meg sem száradtak a bájtok ezen a bejegyzésen, és Natasa a Nagy Háború blogról, aki már a múltkor is kisegített minket az egyetlen magyar bélyegnyelv-képeslappal, máris küldött gyűjteményéből hét további rajzos képeslapot a Valahol Oroszország témájában, amelyek közül három a fenti Karády-dal egy-egy sorát illusztrálja, sőt az egyik még a postavivő csiga motívumát is átveszi az első lapról. Minthogy annak idején – noha békeidőben – én voltam a században az a fent említett rajzoló, jól emlékszem rá, hogyan történt a megrendelés, melyik sort illusztráljam, milyen bemutatott előképekből állítsam össze az ábrát, hogyan vándorolnak a motívumok tovább-tovább, mint muszka földön a póstacsiga.
A faluban házról házra járva, régi fotókat szkennelve bukkantunk erre az ilyen módon átalakított tábori levelezőlapra. Hogy milyen nagy becsben tartották az ilyen alkotásokat, azt mutatja, hogy tulajdonosa egyedüli levélként őrizte a fényképek között.
A rajzoló által illusztrált, és minden bizonnyal keservesen megtapasztalt sor, mint ezt valószínűleg jó néhány olvasónk felismeri, idézet az egyik legnépszerűbb korabeli slágerből, amelyet Karády Katalin énekelt Valahol Oroszországban refrénnel. A képeslap dátuma 1943. augusztus 3. Nem sokkal korábban mutatták be a mozikban Bán Frigyes hasonló című filmjét, amelyben Pataky Jenő mint szabadságról a frontra induló hadnagy kéri meg az önmagát alakító Karády Katalint, énekeljen bajtársainak a rádióban, s a művésznő ezt a dalt adja elő. A katonák a fronton áhítattal ülik körül a rádiót.
Karády Katalin: Valahol Oroszországban (1942)
Üzenet jött messze-messze földről, Halványzöldszín tábori levél. Aki írta, a szívével írta, Minden sora őszintén beszél. Refr.: Sokkal jobban szeretlek, mint máskor, Minden percben Rád gondolok százszor, Valahol Oroszországban, Valahol Oroszországban. S arra gondolok, mikor a csillag rám ragyog, Azt a csillagot Te otthon Épp úgy láthatod… Mindig a Te leveledet várom, S csak terólad álmodom az álmom, Valahol Oroszországban, Valahol Oroszországban. | Muszka földre lassan jár a posta, S alig várják már a válaszom. Megkérem a rádiótól szépen, Közvetítsék kívánság-dalom! Refr.: Sokkal jobban szeretlek, mint máskor, Minden percben Rád gondolok százszor, Valahol Magyarországon, Valahol Magyarországon. S arra gondolok, mikor a csillag rám ragyog, Azt a csillagot Te ott künn, Épp úgy láthatod… Sokkal jobban szeretlek, mint máskor, Minden percben Rád gondolok százszor, Valahol Magyarországon, Valahol Magyarországon…. |
Muszka földön azonban már az első világháború alatt is lassan járt a posta, és már akkor sem jutott képeslap minden századhoz. Talán jobb is így, mert ennek köszönhetjük azokat a kézzel rajzolt tábori levelezőlapokat, amelyek olykor felbukkannak filatéliai szájtokon, s amelyek olyan földrajzi, történelmi és néprajzi megfigyeléseket örökítettek meg a galíciai frontról, amivel a hátország képeslaprajzolói nem konkurrálhattak volna. Már ameddig egyáltalán járt a posta Muszkaföldről.
Még meg sem száradtak a bájtok ezen a bejegyzésen, és Natasa a Nagy Háború blogról, aki már a múltkor is kisegített minket az egyetlen magyar bélyegnyelv-képeslappal, máris küldött gyűjteményéből hét további rajzos képeslapot a Valahol Oroszország témájában, amelyek közül három a fenti Karády-dal egy-egy sorát illusztrálja, sőt az egyik még a postavivő csiga motívumát is átveszi az első lapról. Minthogy annak idején – noha békeidőben – én voltam a században az a fent említett rajzoló, jól emlékszem rá, hogyan történt a megrendelés, melyik sort illusztráljam, milyen bemutatott előképekből állítsam össze az ábrát, hogyan vándorolnak a motívumok tovább-tovább, mint muszka földön a póstacsiga.
ÁMULOK, hogy házról-házra járva mentették a régi képeslapokat, számtalan olvasójuk nevében köszönöm!
VálaszTörlésIlyen kitartó munkával talán még sikerülhet az alábbi könyvhöz is hozzájutni és tán magyar fordítását is fellelni...
Az alábbi idézet Margittai Gábor írásából való:
"Luca Gorgolini fiatal bolognai történész az I. világháború egyik legdrámaibb történetének tartja az asinarai odisszeát. Néhány hónappal ezelőtt könyve jelent meg I dannati dell' Asinara (Asinara nyomorultjai) címmel az "ördög szigetéről", amelyben korabeli dokumentumok, levelek, tanúvallomások, emlékiratok,az albániai olasz expedíciós erők és az őrök beszámolóialapján rekonstruálja az eseményeket és a körülményeket. Kérdésünkre Gorgolini úr megerősíti, hogy Asinarát az olaszok tökéletesen kiradírozták az emlékezetükből. Kutatásai szerint is egyébként 2400 magyar katona volt a túlélők között, akiknek az állapotáról többek között a magyar Schatz Róbert pszichiáter számolt be - a sassari őrültekházába zárt bajtársakról jegyezve föl adatokat."
talán somorjai lajos doni naplójában olvastam, hogy a magyar propagandafelelősök úgy gondolták, hogy az orosz katonák dezertálásra bírásának az egyik legjobb módja az orosz nyelvű, átállásra biztató szövegek felolvasása mellett a zene a legjobb fegyver: az összeállított műsorban tangók és ez a bizonyos dal is szerepelt. nagyon hamar leálltak vele, mert nagyban rontotta a magyar katonák morálját.
VálaszTörléstste
magyarokról ezt nem hallottam (Somorjainál most nem emlékszem, hogy olvastam volna), de a Lili Marleennel tényleg így történt, úgyhogy azt nagyon hamar nemcsak betiltották Németországban, hanem még az énekesnőt sem igen engedték nagy nyilvánosság elé. Viszont állítólag a belgrádi német rádiónál maradt híve, és az még hosszan és rendszeresen sugározta…
VálaszTörlésEz biztos? Szóval az eredeti Lili Marleen-kottám (RM 2,50) ezekszerint sokat ér ...?
VálaszTörlésa lili marleen története érdekes, hiszen az I. világháború alatt irták. 1939-ben vették fel először ( lale andersen), és akkor nem is volt sikeres. tényleg a belgrádi adónak köszönheti a sikerét és az ismertségét, és tényleg letiltották egy időre, az énekesnővel együtt, de aztán a katonák visszakérték.:)
VálaszTörlésdietrich 1944-ben énekelte fel az amerikaiknak.
az oroszoknál úgy hiszem a v zemljanke járt így.
tste