A sziget gyarmatosítása ugyancsak két oldalról indult meg a 19. század első éveiben. Oroszország és Japán közel százötven éven át versengett a Szahalin fölötti uralomért. A sziget északi része orosz, déli része japán fennhatóság alá került, s noha Japán az 1875-ös szentpétervári békében lemondott róla, az 1905-ös orosz-japán háborúban ismét visszaszerezte és önálló provinciává szervezte Karafuto néven. A második világháború végén a szovjetek foglalták el tőlük, majd 1949-ben ki is telepítették a félmilliós japán lakosságot Japánba – már akiket előtte nem deportáltak észak-szahalini vagy szibériai munkatáborokba. A japánokkal együtt utasították ki az általuk elnyomott őslakos ainukat is, míg az ugyancsak általuk a háború alatt behozott koreai kényszermunkások maradhattak: így vált Dél-Szahalin a Szovjetunió legnagyobb koreai nemzetiségi területévé.
Az alábbi százhúsz fénykép Szahalin első „orosz” korszakából, az 1894-1905 közötti időszakból származik, legalábbis ezzel a megjelöléssel terjednek az orosz neten. Semmi többet nem tudni róluk: sem készítőjüket, sem céljukat, sem őrzési helyüket. Több szerepel közülük a sziget 1903-as nagy monográfiájában, Vlasz Dorosevics Szahalin (Katorgá)-jában is, de sok más nem, és a fotók minősége is jobb a könyvben megjelenteknél. Lehetséges, hogy Dmitrij Jermakov képeihez hasonlóan helyi fotográfusok készítették őket erre szervezett expedíciókon, hogy aztán műtermükben árulják, ahol könyvillusztráció céljára is vásárolták őket. A képek az őslakosok mellett az új településeket is ábrázolják, valamint a nagy út- és vasútépítéseket, bányákat és hidakat az ott dolgozó orosz kényszermunkásokkal együtt. Aki többet tud róluk, írjon nekünk.
volt pár kép amin éppen vasutat építettek, ezzel kapcsolatban ajánlom mindenkinek becses figyelmébe: gubányi károly: öt év mandzsúországban (1907), gubányi a mandzsúriai vasút építkezésén dolgozott mérnökként
VálaszTörlésNagyon köszönöm, utánanézek!
VálaszTörlésÉrdekesek a képek!
VálaszTörlésAmi a nyivheket illeti, 1-2 éve jelent meg Japánban egy könyv, ami a Japán környékén beszélt nyelveket mutatja be. Ezek között a nyivh is helyet kapott, és mivel CD is jár a könyvhöz, lehet nyivh beszédet is hallgatni. http://fubito.blogspot.com/2010/03/japan-nyelv-szomszedai.html
Bár csak felületesen olvastam a postot, de az ainukkal Török Aurél (is) foglalkozott.
VálaszTörlésA 16-os kép pedig ismerősnek tűnik, utánanézek...
bitxəšï: Nagyon jó a könyv! Mellesleg eszembe jutott, hiánypótló lenne egy ilyen könyv Magyarország központtal is, a köröttünk beszélt néhány nyelv hasonló legfontosabb mondataival, használata nagyot dobna a kölcsönös szimpátián.
VálaszTörlésmaxab: Melyik mozaik 16-os képe?
Igen, lehetne Mo-on is egy hasonló könyvet kiadni (én a jiddist is belevenném, bár nem tudom, hogy Mo-on beszéli-e még egyáltalán valaki anyanyelvként).
VálaszTörlés