Az első mesésen dekorált autó, amelyikre vissza tudunk emlékezni, Plácidóé volt Berlanga azonos című nagy filmjében. Ez volt a spanyol polgárháborút követő évek legjobb filmje, egy olyan időszakban, amikor a gazdaság, ha lassan és tapogatózva is, de fejlődésnek indult.
Plácido, José Luis G. Berlanga, 1961Plácido nem teljesen jószántából díszítette fel a maga tragacsát, de manapság az autó vagy a motor dekorálása számos országban egészen különös szélsőségekig fajuló népszokássá vált. A spanyol nyelv külön tunear igét alkotott erre az angol tuningból (elfeledve, hogy a tunear korábban a csavargók és vándorok életformájára vonatkozott). Ilyenfajta crazy carokkal az egész világon találkozhatunk.
Palermo utcáin…
…és a híres bangkoki tuk-tuk.Kairóban, amelynek utcáin akármi előfordulhat (itt egy kairói napifotó-blog), százával jöttek szembe ezek a hihetetlen járgányok, tetőtől talpig borítva kék ledekkel, lüktető fényekkel, villogókkal, mindenféle kiegészítővel, lendületes kalligráfiákkal, a vörös fény által gyanússá varázsolt belső terekkel, és természetesen dübörgő zenével… A show sokszorosára nő éjjel, amikor a kivilágítatlan és burkolatlan utcákon hirtelen feltűnik egy-egy ilyen B sorozatú földönkívüli űrhajó, amely épp versenyben áll az univerzum leghangosabb és legextravagánsabb objektumának címéért. A következő képek azonban nem autókat ábrázolnak, és nem is Kairóból származnak. Az egyiptomi Nyugati Sivatagra jellemző faj a motorkerékpár.
Bawiti főutcáján
A Luxorhoz közeli Al-Kharga oázisban a civilizációk összecsapásának (vagy szövetségének) egy sajátos helyi esztétika jegyében keletkezett produktumával is talákozunk. A legmenőbb egyiptomiak ilyen szőrmével borítják a kocsi műszerfalát, amely pillanatok alatt poros lesz és szürke, de annál fényesebben ragyog rajta a Könyv, a Korán egy díszes kiadása… No persze nem olyan fényesen, ahogy a betlehemi csillag ragyogott Plácido tragacsán.
Nem lehet kétségünk afelől, mit szólnak az iszlám tekintélyei a Korán helyét elfoglaló Tweetyhez.
[Spanyolul Tweety neve Piolín a ‘kanári’ jelentésű azték/nahuatl szóból]
szépek! :) ebben a műfajban India és Pakisztán is terem gyöngyszemeket...
VálaszTörlésde én évek óta keresek egy filmet, amit valamilyen fesztiválon láttam, és arról szólt, hogy a Szarajevó környékén élő cigányok szinte az egész kasztnit leszedik a kis Citroenről (nem tudom miért pont azokról, talán olcsón lehet használt C-hez jutni), és egy teljesen új felépítményt raknak rá. Már abban az értelemben új, hogy a Citroen-alváz nem látott még ilyet. Bár ott nem a díszítés, hanem a funkcionalitás volt az elsődleges, azért rokonnak érzem abban a bátorságban, ahogy a gyári sterilitást megbontva egy merőben új és teljesen egyedi alkotást hoznak létre. És azok is identitáselemekké válnak :)
Ha valaki esetleg ismeri a filmet, segítsen ki, nagyon szeretném újranézni!
Nem is tudtam a filmről, úgyhogy én is csatlakozom a kéréshez!
VálaszTörlésIndiában nem is csak festik a kocsikat – a teherautókat szinte kötelező jelleggel – hanem külön előre domborított-festett bádogpanelekkel burkolják tele őket. De a legkülönösebb műfajt tényleg Pakisztánban űzik, mégpedig a fafaragásáról híres Szvátban: itt ősi mintákkal gazdagon telefaragott himalájai cédrus panelekkel burkolják a teherautókat. Álomszépek!
Talán ez lesz az.
VálaszTörlésOSA-éknak megvan.
Nagyon köszönönjük! És itt meg is nézhető.
VálaszTörlés