Egy héttel ezelőtt, Stein Aurél századeleji Selyemút-fotóinak hongkongi kiállításáról szóló beszámolónk kísérőzenéjeként tettük fel ide az oldalsávba „A Yang-kapu három dala” című klasszikus kínai zenét Wu Wenguang előadásában guqinen, azon a mélyhangú kínai citerán, amelyen Zhang Yimou mesteri propagandafilmjében, a Hősben játszik a vak zenész az első összecsapás alatt a teaházban. Minthogy a dalt Wang Wei (699-761) írta, akinek gyönyörű Tang-kori verseskötetétől épp egy éve vette nevét blogunk, ezért iránta való tiszteletből úgy gondoltam, hogy még mielőtt a következő zene érkezésével alámerülne a Wang folyó sebességét mérő csomók közé, írok róla néhány szót.
Wang Wei: 陽關三疊 – A Yang-kapu három dala – Wu Wenguang, guqin szóló
A verset aszerint fordítom, ahogy a „Kínai Vers Házában” megszoktuk. Az eredeti szöveg mellett latin betűs átírást adunk, hogy valamelyest éreztesse az eredeti vers zenéjét – most persze ez nem annyira fontos, hiszen kínai nyelvű felvételt is tudunk mellékelni, de ez nem minden versnél van így. A vers egyes szavainak jelentését felpattanó ablakban adjuk meg, hogy az eredeti jelentéseket és struktúrát érzékeltessük. Ezután pedig a lehető legszikárabb szó szerinti fordítást közöljük. A kínai klasszikus verseket ugyanis épp az teszi élővé, ahogy a szándékosan visszafogott, nagyon egyszerű szavak és a képek mintegy önmaguktól alakítják ki a maguk asszociációs terét, akárcsak az alapvetően az ürességgel komponáló klasszikus kínai festmények. A többi a befogadó dolga.
A Wu császár (Kr.e. 156-87) által építtetett Yangguan („Déli Kapu”, mert a híres Jade-kaputól (Yumen) délnyugatra állt) a Birodalom legnyugatibb határkapuja volt, mindössze hetven kilométerre a Takla-Makán peremén, a Selyemút mentén fekvő Dunhuangtól, ahol Wang Wei után ezerötszáz évvel Stein Aurél a nomádok elől elrejtett sok tízezer kötetes barlangkönyvtárat felfedezte. Innen kezdődött a barbárok uralma. A harmadik sor 西出陽關 xī chū yángguān kifejezése szó szerint annyit tesz: „Nyugat felé kimenve a Yang-kapun”, elhagyva a civilizációt és mindent, ami ismerős, kilépve a fenyegető ismeretlenségbe.
A vers másik hagyományos címe: „Búcsú az anxi követségbe induló Yuan Ertől”. Wang Wei barátja a Takla-Makán északi peremén fekvő Anxi barbár királyságába indult, hogy szövetséget kínáljon nekik a hunok ellen. Ezért sokatmondó a versben Wei város neve, amely a kínai hadsereg által szilárdan uralt központi terület legészakibb pontján, a Wei-folyó partján állt, a Yang-kaputól még ezer kilométerre innen. A folyótól északra fekvő területeket már a barbárok támadásai fenyegették, s ezért a nyugatra induló követségeket csak idáig kísérték el barátaik. A Han dinasztia évkönyvei például ezt írják Li Guangli legendás hadjáratáról, Wu idejéből:
„Li Guangli tábornok elindult seregével a hunok ellen. A császári főminiszter ünnepélyesen elkísérte őt a Wei hídjáig.”
A dalt Wang Wei óta számtalanszor feldolgozták, a guqin repertoárjának kiemelt darabja lett. „Három dalnak” azért nevezik, mert hagyományosan háromszor egymás után játsszák el, három különböző variációban. Ma is gyakran éneklik búcsúzáskor. Én például a shenzheni repülőtéren hallottam a hangosbemondó szignáljaként, nyugatra indulva, a Gyöngy-folyóhoz.
Wang Wei: 陽關三疊 – A Yang-kapu három dala – Liu Weishan (guzheng), Chen Jiebing (erhu), Zhao Yangqin (yangqin), Min Xiaofen (pipa) (5'28")
Wang Wei: 陽關三疊 – A Yang-kapu három dala – Yu Hongmei, erhu (guqin kísérettel) (5'04")
Wang Wei: 陽關三疊 – A Yang-kapu három dala – Dai Xiaolian, guqin szóló (4'49")
Wang Wei: 陽關三疊 – A Yang-kapu három dala – Névtelen modern előadás a Gu Yue Xin Yun (Régi zene, új hang) c. lemezről (7'08")
Wang Wei: 陽關三疊 – A Yang-kapu három dala – Wu Wenguang, guqin szóló
A verset aszerint fordítom, ahogy a „Kínai Vers Házában” megszoktuk. Az eredeti szöveg mellett latin betűs átírást adunk, hogy valamelyest éreztesse az eredeti vers zenéjét – most persze ez nem annyira fontos, hiszen kínai nyelvű felvételt is tudunk mellékelni, de ez nem minden versnél van így. A vers egyes szavainak jelentését felpattanó ablakban adjuk meg, hogy az eredeti jelentéseket és struktúrát érzékeltessük. Ezután pedig a lehető legszikárabb szó szerinti fordítást közöljük. A kínai klasszikus verseket ugyanis épp az teszi élővé, ahogy a szándékosan visszafogott, nagyon egyszerű szavak és a képek mintegy önmaguktól alakítják ki a maguk asszociációs terét, akárcsak az alapvetően az ürességgel komponáló klasszikus kínai festmények. A többi a befogadó dolga.
|
渭城朝雨浥輕塵 客舍青青柳色新 勸君更盡一杯酒 西出陽關無故人。 wèichéng zhāo yŭ yì qīng chén
Wang Wei: 陽關三疊 – A Yang-kapu három dala
Weiben a hajnali eső
zöldek, friss zöldek
igyál, barátom, még
a Yang-kaputól nyugatra
|
A Wu császár (Kr.e. 156-87) által építtetett Yangguan („Déli Kapu”, mert a híres Jade-kaputól (Yumen) délnyugatra állt) a Birodalom legnyugatibb határkapuja volt, mindössze hetven kilométerre a Takla-Makán peremén, a Selyemút mentén fekvő Dunhuangtól, ahol Wang Wei után ezerötszáz évvel Stein Aurél a nomádok elől elrejtett sok tízezer kötetes barlangkönyvtárat felfedezte. Innen kezdődött a barbárok uralma. A harmadik sor 西出陽關 xī chū yángguān kifejezése szó szerint annyit tesz: „Nyugat felé kimenve a Yang-kapun”, elhagyva a civilizációt és mindent, ami ismerős, kilépve a fenyegető ismeretlenségbe.
Qin Dahu (1938), a 90-as évektől fellendülő „hazafias realizmus” festőjének képe:
西出陽關 – Nyugat felé kilépve a Yang-kapun
西出陽關 – Nyugat felé kilépve a Yang-kapun
A vers másik hagyományos címe: „Búcsú az anxi követségbe induló Yuan Ertől”. Wang Wei barátja a Takla-Makán északi peremén fekvő Anxi barbár királyságába indult, hogy szövetséget kínáljon nekik a hunok ellen. Ezért sokatmondó a versben Wei város neve, amely a kínai hadsereg által szilárdan uralt központi terület legészakibb pontján, a Wei-folyó partján állt, a Yang-kaputól még ezer kilométerre innen. A folyótól északra fekvő területeket már a barbárok támadásai fenyegették, s ezért a nyugatra induló követségeket csak idáig kísérték el barátaik. A Han dinasztia évkönyvei például ezt írják Li Guangli legendás hadjáratáról, Wu idejéből:
„Li Guangli tábornok elindult seregével a hunok ellen. A császári főminiszter ünnepélyesen elkísérte őt a Wei hídjáig.”
A dalt Wang Wei óta számtalanszor feldolgozták, a guqin repertoárjának kiemelt darabja lett. „Három dalnak” azért nevezik, mert hagyományosan háromszor egymás után játsszák el, három különböző variációban. Ma is gyakran éneklik búcsúzáskor. Én például a shenzheni repülőtéren hallottam a hangosbemondó szignáljaként, nyugatra indulva, a Gyöngy-folyóhoz.
Wang Wei: 陽關三疊 – A Yang-kapu három dala – Liu Weishan (guzheng), Chen Jiebing (erhu), Zhao Yangqin (yangqin), Min Xiaofen (pipa) (5'28")
Wang Wei: 陽關三疊 – A Yang-kapu három dala – Yu Hongmei, erhu (guqin kísérettel) (5'04")
Wang Wei: 陽關三疊 – A Yang-kapu három dala – Dai Xiaolian, guqin szóló (4'49")
Wang Wei: 陽關三疊 – A Yang-kapu három dala – Névtelen modern előadás a Gu Yue Xin Yun (Régi zene, új hang) c. lemezről (7'08")
A Yang-kapu ma
Ez a vers megtalálható a kanbun-tankönyvekben is (Japán).
VálaszTörlésJapán olvasata:
渭城の朝雨輕塵を浥す
客舎青青 柳色新たなり
君に勧む更に尽くせ一杯の酒
西のかた陽関を出でなば故人無からん
idzsó no csóu keidzsin o uruoszu
kakusa szeiszei rjúsoku arata nari
kiminyi szuszumu szaranzi cukusze ippai no szake
nzisi no kata jókan o idenaba kodzsin nakaran
Nagyon köszönöm! Ezt publikálhatnád az angol változatban is, nemzetközi átírással.
VálaszTörlésAngolul nem nagyon tudok, de megpróbálhatom :)
VálaszTörlésMost látom, hogy van egy elírás (japán gépről írok, ezért néha a billentyűzet bekavar)
szaranzi helyesen szaranyi
nzisi helyesen nyisi
Nagy ajándék ez a blog számomra.
VálaszTörlésKÖSZÖNÖM.
Számomra a biztató bejegyzések nagy ajándékok, amelyek értelmet adnak az írásnak. Én is köszönöm!
VálaszTörlésBarika most másodszor legelget e vidéken, számára ez a "másodfű" is változatlanul ízletes...
VálaszTörlés...és reménykedik, hogy egy kinai vers ráakaszkodik majd Mallorca szerelmesére.
Úgy lesz. Épp most Mallorcán fordítottunk egyet Wang Weijel, hamarosan felkerül.
VálaszTörlés