Hetvenöt

Menükártyák egy cipősdoboz aljából

                   


A menükártyákat kísérő levél az idők folyamán elkallódott. Valami ilyesmi lehetett benne:

Galyatető, julius 20.

Drága Ernám

Sokkal kalandosabb lett az utunk, mint ahogy azt elterveztük. Őfőméltósága betiltotta újabb szállítmányok elindítását, így Giga utólérhette magát, és végre elindulhattunk a hegyekbe. Az eredeti tervek szerint Vámosgyörkig vonattal mentünk volna de még ez sem lett zökkenőmentes. Tudod drágám, már a vonatokban sem lehet megbízni, hiába van minden állomásfőnöknek a zsebében doxa. Egy kellemetlen incidens zavarta meg az utunkat. Valahol Hatvan előtt megálltunk a nyílt pályán, és jó órán át vártunk. A kalauz fel-alá járkált a vágány mellett, de ő is csak a fejét rázta, hogy nem tud semmit.  Amikor végre begurultunk Hatvanba, csak egy oldalvágányra kitolt szerelvényt láttunk, amit csendőrök fogtak körül, távolabb meg néhány SS tiszt cigarettázott. Te, hogy azok a német tisztek milyen fessek tudnak lenni!

Így azután az a kellemetlen dolog történt, hogy a távolsági busz otthagyott bennünket, és csak jó  félóra után talált a Giga egy autótaxit, aki hajlandó volt minket felhozni. Ráadásul egy idősebb házaspár is bekéredzkedett mellénk. El nem tudod képzelni, hogy mennyi gondunk volt az utazóládával meg a kalapdobozokkal, mire berámoltunk a kocsiba. Az egyik dobozt végig az ölemben voltam kénytelen tartani. Hordár persze sehol.

Mire felérkeztünk az étterem bezárt. De legalább valami hideget készített nekünk külön a személyzet.

Másnaptól szerencsére minden megváltozott. Remek ellátás, friss és tiszta levegő. Nagyokat sétálunk és jólesik utána az evés. El is küldöm neked étvágygerjesztőnek az előző napok néhány menükártyáját. Mingyárt az első este bár a két Zsj-kissé soknak találtam, igen kiváló borjuszeletet adtak fel. Nemkülönben másnap ebédkor a sült jércze salátával meg az egyik kedvencem volt a desszert. Bőséges adagok, és a két Lj pedig egyáltalán nem volt tulzás érte.

Nagyokat sétálunk a Gigával és már el is felejtettük a vonaton utazás bezárt fullasztó hőségét. Kár hogy nem jöttetek velünk. De legalább ősszel okvetlenül ide kéne jönnünk. Az október a legszebb szezón. Szólniuk kellene a fiuknak, hogy Döme legalább néhány napra engedje el őket. Rájuk is rájukfér egy kis pihenés, akármennyire elfoglalják őket az ő nagy országos ügyeik.

Édes Ernám, Zárom soraim és puszi a lányoknak!

Mandy

PS. Majd sokat mesélek otthon. Ugyis egy nappal előbb lemegyünk, mert eligérkeztem a Horányi kesztyüshöz próbálni. Nem szeretném elmulasztani, mert hamar itt az ősz és egyre nehezebb a jó sevró bőrt találni.

M.