amely nyilvánvalóvá teszi a tepsi oszmán-török eredetét, s azt is, hogy miért ejtik ezt a lesajnált nyelvjárásokban tepszi-nek. (Isztambul, Burger King)
Kínai szakos nyelvtörténet előadásokon mindig előjött, hogy délszláv és török kölcsönzéseken keresztül végső fokon kínaiból eredhet a szó a mai kiejtés szerint tie (鐡) szóból képzett edényféle nevéből. Sosem jártam alaposabban utána, de nem emlékszem kizáró okra, ami bizonytalanná tette volna a származtatást.
Hasonló szó még a mongolban is van: тэвш / tebsi ᠲᠡᠪᠰᠢ (tál, tálca) .
"a mai kiejtés szerint tie (鐡) szóból képzett edényféle nevéből. "
Nekem úgy rémlett, hogy ez végső soron a 碟子 átvétele...a 碟 egy korábbi nyelvállapotban p-re végződhetett. (vö. kantoni dip_ , régi sino-japán tefu / defu).
Én csak a török etimológiát tudtam, s nem gondoltam volna, hogy ilyen messzire vissza lehet követni az eredetét, ez fantasztikus. Megnéztem a TESZ-t, és ott is szerepel: „…végső forrása valószínűleg a kínai…”.
A Monumenta Altaicán fent van Clausontól az "An Etymological Dictionary of Pre-Thirteenth-Century Turkish", úgyhogy megkerestem benne a tepsit:
'F tevsi: 'dish, plate', and the like; I.-w. fr. Chinese tieh tzŭ, same meaning (Giles 11,123 12,317; Pulleyblank, Middle Chinese dep tsi); this is more plausible than Sir Harold Bailey's suggestion (BSOAS, 1963, p. 85) that the word is Iranian, see Doerfer I 123. ' 445. oldal
Ja, még annyi a 碟子 kapcsán, h az átvételnél aspirálatlan kínai plozívának szintén aspirálatlan mongol plozíva lenne a megfelelője, itt pedig nem az, legalábbis nem tudok 'devš' változatról.
Nagyon érdekes!. Hát nagypapám is tepszinek mondta, pedig pesti sváb volt!
VálaszTörlésNahát, most végre kiderült! :) Az én nagymamám is tepszinek ejti, aki meg ormánsági magyar.
VálaszTörlésDe mik azok a lesajnált nyelvjárások és miért azok?
Hát azt én sem tudom, csak emlékszem, hogy a nyelvművelő könyvekben mindig lesajnálták azokat a tájszólásokat, amelyek a tepsit tepszinek ejtették :(
VálaszTörlésKínai szakos nyelvtörténet előadásokon mindig előjött, hogy délszláv és török kölcsönzéseken keresztül végső fokon kínaiból eredhet a szó a mai kiejtés szerint tie (鐡) szóból képzett edényféle nevéből. Sosem jártam alaposabban utána, de nem emlékszem kizáró okra, ami bizonytalanná tette volna a származtatást.
VálaszTörlésHasonló szó még a mongolban is van: тэвш / tebsi ᠲᠡᠪᠰᠢ (tál, tálca) .
VálaszTörlés"a mai kiejtés szerint tie (鐡) szóból képzett edényféle nevéből. "
Nekem úgy rémlett, hogy ez végső soron a 碟子 átvétele...a 碟 egy korábbi nyelvállapotban p-re végződhetett. (vö. kantoni dip_ , régi sino-japán tefu / defu).
Igaz, komolyabban én sem jártam utána :))
Én csak a török etimológiát tudtam, s nem gondoltam volna, hogy ilyen messzire vissza lehet követni az eredetét, ez fantasztikus. Megnéztem a TESZ-t, és ott is szerepel: „…végső forrása valószínűleg a kínai…”.
VálaszTörlésA Monumenta Altaicán fent van Clausontól az "An Etymological Dictionary of Pre-Thirteenth-Century Turkish", úgyhogy megkerestem benne a tepsit:
VálaszTörlés'F tevsi: 'dish, plate', and the like; I.-w. fr. Chinese tieh tzŭ, same meaning (Giles 11,123
12,317; Pulleyblank, Middle Chinese dep
tsi); this is more plausible than Sir Harold
Bailey's suggestion (BSOAS, 1963, p. 85) that
the word is Iranian, see Doerfer I 123. ' 445. oldal
Köszi, bitxəšï, Pulleyblanket próbáltam elővenni, de költözködés közben valahol egy doboz mélyén lapul:)
VálaszTörlésJa, még annyi a 碟子 kapcsán, h az átvételnél aspirálatlan kínai plozívának szintén aspirálatlan mongol plozíva lenne a megfelelője, itt pedig nem az, legalábbis nem tudok 'devš' változatról.
VálaszTörlés