Moszkva és Carszkoje Szelo után (vagy előtt) Bernard DeCou egy sorozatot készített a peterhofi Nyári Palota kertjében is, amelyből eddig huszonöt üvegdia került elő.
A Peterhof kert- és palotaegyüttes Szentpétervár délnyugati részén, a Finn-öböl partján áll. Építését még Nagy Péter kezdte meg 1714-ben, csak néhány évvel azután, hogy a területet elfoglalta a svédektől.
Péter első palotája az intim hangulatú Monplaisir volt, közvetlenül a tenger partján. De ő kezdte el kiépíteni a Nagy Palotát is, amelyhez már ekkor száz méter hosszú csatorna vezetett a tengertől, hogy a cár és kísérete közvetlenül a palota tövében szállhasson ki a hajóból.
Péter Versailles mintájára tervezte el a palotaegyüttest, amelyet az utána következő cárok fokozatosan bővítettek. A legmeghatározóbb szerepe Erzsébetnek volt, aki 1745 és 1755 között ugyanazzal a Bartolomeo Rastrellivel alakíttatta ki a palota és a Nagy Vízesés ma is látható grandiózus formáját, aki a carszkoje szelói Katalin-palotát is építette.
A vízesés gondolata természetesen fakadt a terep adottságaiból. A tengertől száz méternyire tizenhat méter magas sziklaplató emelkedik. Ennek peremén épült a Nagy Palota, s innen zúdul alá a palota mögötti Felső Kertből az Alsó Kertbe a soklépcsős Nagy Vízesés. A víz a tenger felől érkező csatorna végén kialakított tóba folyik, amelynek közepén 1735 óta monumentális szökőkút áll. A vízsugár a Sámson által legyőzött oroszlán torkából tör elő, s mivel az oroszlán a svédek címerállata volt, a szobor a látogatókat a svédek feletti győzelmekre emlékeztette, amelyek közül az egyik legnagyobbat éppen Sámson napján, 1709. június 27-én aratták Péter csapatai Poltavánál.
A palota mögötti sziklaplatón terül el a Felső Kert, amelyet franciakertnek építettek ki. Ennek legfőbb dísze az a barokk Neptun-szobor, amelyet Nürnberg városa 1650-ben rendelt meg a város főterére a 30. éves háború befejezésének emlékére. Felállítására azonban pénz híján sosem került sor. Végül I. Pál cár vásárolta meg a várostól 1797-ben, kifejezetten a peterhofi Felső Kert számára.
DeCou az eddig digitalizált üvegdiák tanúsága szerint főként a vízesés környékén és a palota homlokzata előtt fényképezett, a néhány zsánerjelenet is itt készült. Néhány képet készített a Felső Kertben, s kettőt az Alsó Kertben a Római-kútról. Nem tudjuk, magában a fényűzően berendezett palotában fotózott-e. Nagy kár volna, ha nem, mert 1941-ben Peterhof is osztozott Carszkoje Szelo sorsában: a palotát a német hadsereg megszállta, kifosztotta, majd felgyújtotta. 1947-ben állították helyre, majd 2003-ban, alapításának 300. évfordulójára készülve újból restaurálták.
Csodálatosak ezek a korabeli gyerekkocsik (már az előző carszkoje szelói kertben is). 
DeCou fotóit Peterhof 1909-es térképének alábbi, központi részletén helyeztük el. Az utána következő térkép és az azt követő légifelvétel pedig a mai állapot képeit mutatja az összevetés kedvéért.
Bernard DeCou felvételei a Peterhof 1909-es térképén
A mai állapot képei a Peterhof 1909-es térképén, illetve az alábbi légifelvételen
Jövendőmondó ügyfelével a Nagy Palota előttA következő bejegyzésben pedig a Leningrád városában készült DeCou-fotókat mutatjuk be.
"A Peterhof kert- és palotaegyüttes Szentpétervár északi részén, a Finn-öböl partján áll."
VálaszTörlésNem igaz; Petrodvorec (Peterhof) a Névai-öböl partján áll, Szentpétervártól délnyugatra és Carszkoje szelo-tól északnyugatra.
Gyönyörűek a fotók. :-)
Pardon, az északi nyilvánvaló elírás volt a délnyugati helyett, ezt mindjárt javítom. A Finn-öböl azonban helytálló, hiszen a Névai-öböl annak a legkeletibb csücske.
VálaszTörlés