Saul Wahl, király egy éjszakára

Alter Kacyzne: „Sziddurim eladó (A Sziddur a mindennapos imakönyv)”

Alter Kacyzne (1885-1941) két világháború közötti lengyelországi képeiből egyszer már közöltünk bőséges válogatást. One-way, a képek forrása most két további képet is felrakott azzal a megjegyzéssel, hogy ezek az utolsók, amelyek neki megvannak. Mindkét kép a new yorki Forwerts újságban maradt fenn, akárcsak Kacyzne összes olyan képe, amely nem pusztult el varsói műtermével együtt 1942-ben. Az aláírások is az újságból származnak, bár valószínűleg Kacyzne adta őket képeinek, ahogy az ugyanott publikáló Menachem Kipnis is a sajátjainak. Az első egy imakönyv-árust ábrázol Varsóban, a második pedig egy már megvásárolt imakönyvből imádkozó férfit Lublinban, a Saul Wahl zsinagógában, a szombat bejövetele előtt.

Alter Kacyzne: „Lublin, 1924. A Saul Wahl zsinagóga, a város legrégebbi imaháza. A legenda szerint a zsidó Saul Wahlt 24 órára megválasztották Lengyelország királyának.”

Kárpótlásul a kevés képért még a szombat bejövetele előtt elmondom maguknak, ki volt Saul Wahl, a gazdag breszti zsidó, akit egy éjszakára megválasztottak Lengyelország királyának.

Mikołaj Krzysztof Radziwiłł lengyel-litván udvari marsall és birodalmi herceg 1582-ben – éppen száz évvel a mi Konrad Beckünk után – kálvinista létére két éven át tartó szentföldi zarándokútra indult, s erről 1601-ben útleírást is adott ki latin és lengyel nyelven, amelyet még Robert Burton is idéz az Anatomy of Melancholy-ban. Ebben elbeszéli, hogy hazafelé tartva útbaejtette Rómát, ahol Stanislaus Hosius lengyel bíboros és Piotr Skarga lengyel jezsuita sikeresen át is térítették katolikusnak. Innen észak felé igyekezve pedig Padova környékén rablók támadták meg és mindenéből kifosztották: szükséges volt hát, hogy valakitől kölcsönt kérjen a hátralévő útra.

Mikołaj Radziwiłł herceg szobra Keidanban, innen (a fotós Saul Wahl távoli leszármazottja!)

Pinchas anspachi rabbi, Saul Wahl dédunokája azonban kissé másként írja le ennek az elszegényedésnek a történetét az 1734-es Gedulath Shaul bevezetőjében, amelyet a nagy anekdotázó, Gustav Karpeles idéz az egyéjszakás királyságról írott 1895-ös tanulmányában:

Így hát ez a herceg nagy fényűzéssel utazgatott országról országra, míg csak erszénye ki nem ürült. Történetesen éppen Padovában volt, s úgy határozott, hogy a rabbihoz fordul és feltárja előtte kilétét, hogy lengyel földről való igen magas rangú nemes, és kölcsönt vesz fel tőle, hogy enyhítsen szorongató szükségén. Ez ugyanis a lengyel nemesek szokása. Közeli kapcsolatot ápolnak okos és érzékeny zsidókkal, hogy kölcsönt vehessenek fel tőlük, s a rabbikat különösen nagy megbecsülés és tisztelet övezi Lengyelország fejedelmeinek és nagyurainak körében.

Egy szó mint száz, Radziwiłł herceg jelentős kölcsönt kért a híres Samuel Katzenellenbogen padovai rabbitól, aki viszonzásul annyit kért tőle, hazafelé látogassa meg fiát, Sault, aki Bresztbe ment a Talmudot tanulmányozni, amiből mindjárt az is kitűnik, milyen nagy volt a lengyel-litvániai Talmud-iskolák híre. Radziwiłł herceg Bresztbe érve magához hívatta a fiatal Katzenellenbogent,

és oly bölcsnek és okosnak találta, hogy ettől fogva minden lehetséges módon igyekezett a maga személyéhez kötni őt, elhalmozta nagyrabecsülésének számos jelével, megtöltötte dicséretével a többi nemes fülét, és magas állásokba juttatta őt.

1587-ben, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király halála után a lengyel nemesség nem tudott megegyezni az új király személyében: a két nagy párt, a Zamoyski és a Zborowski család mellett még számos kisebb jelölt is ringbe szállt a cár, Ausztria és Svédország támogatásával. A választók állig felfegyverkezve jelentek meg a Radziwiłłek kastélyában augusztus 18-án a választásra, ámde késő éjszakáig nem tudtak dűlőre jutni. Márpedig a választás rendje megkövetelte, hogy még aznap királyt kell választani. Radziwiłł herceg ezért azt ajánlotta, válasszák meg Sault egy éjszakára, s másnap folytassák a vitát, ami közfelkiáltással meg is történt: innen kapta Saul a Wahl (választás) nevet. A legenda szerint Saul király nem töltötte tétlenül az éjszakát. Mint Pinchas rabbi írja:

Apámtól hallottam, hogy átadták neki őrizetre a királyi levéltár mindama iratait, amelyekhez minden király hozzáírhat bármilyen utasítást, és Wahl számos törvényt és rendeletet írt hozzá a zsidók védelmében. Az egyik például az volt, hogy aki zsidót ölt, mintha csak nemes embert ölt volna, halállal lakol érte.

Saul Wahl, a zsidó király. Lengyel történelmi kártyapakli lapja

A lengyel történetírói hagyomány azonban nem tud az esetről, s megbízható adatokat is csak Bersadszkij orosz történész Еврей король польский (Восход 1889) című kutatása közölt először Saul Katzenellenbogenről. Eszerint már Báthory István ráruházta 1578-ban a sóárusítás monopóliumát, kezére adta a Krakkó melletti híres wieliczkai sóbányát, majd legfőbb királyi adóbérlővé tette. Ebben a hivatalában III. Zsigmond is megerősítette 1588-ban. 1589-ben az igen magas sługa królewski rangra emelték, ami mentesítette őt és háza népét az ország minden bírói hatósága alól, és csak a király ítélkezhetett fölötte. Ő érte el azt is, hogy a lengyelországi zsidóság ügyeiben ne a lengyel jogot, hanem a számukra sokkal kedvezőbb magdeburgi jogot vegyék figyelembe.

Saul Wahl egész életét Bresztben töltötte, ahol számos jótékony alapítványt tett, iskolákat és zsinagógát építtetett, amely 1838-as lebontásáig az ő nevét viselte. A Lublinban, a vár alatti régi zsidónegyedben, a Podzamcze utcában ugyancsak általa alapított zsinagógát, amelyet Kacyzne fényképén látunk, 1942-43-ban a németek romboltatták le az egész zsidónegyeddel együtt a majdaneki koncentrációs táborból kivezényelt foglyokkal.

Német járőrök a lublini zsidónegyedben, 1941 május (Bundesarchiv Bild 101I-019-1229-31)

2006-ban jelent meg Neil Rosenstein könyve a 15-20. századi legjelesebb zsidó családok genealógiájáról, amelyben nagy teret szentel Samuel Katzenellenbogen ma élő több ezer leszármazottjának is. Ebből kiderül, hogy Saul Wahlt ugyan csak egy éjszakára választották meg királynak, de utódai között számos olyan koronázatlan király volt, mint a zeneszerző Félix Mendelssohn-Bartholdy, a kozmetikumkirálynő Helena Rubinstein, valamint Karl Marx.

Lublin, a Saul Wahl-zsinagóga. 1930-as légifelvétel részlete, innen