Járt-e valaki Kairóban anélkül, hogy látta volna a piramisokat, legalább a gizehieket? Ezerszer láttuk már képüket, tanultunk, olvastunk és információkat kerestünk róluk, de mindez nem csökkenti azt a benyomást, amelyet látványuk gyakorol ránk, kiegészülve az őket körülvevő élettel és emberi környezettel, ahol a turisták felhőtlen boldogságát nagy erejű biztonsági apparátus vigyázza.
Athanasius Kircher Sphinx Mystagogájának (Amstelodami: Ex officina Janssonio-Waerbergiana, MDCLXXVI) első metszete. Meglehetősen szabad fantázia a gizehi piramisokról, de sok valós elemet is tartalmaz, a piramisokra mászó kíváncsi látogatókkal, s körben a lovak, tevék, régészek, sírrablók és minden rendű-rangú ember jövés-menésével.
—klikk a teljes képhez—
Nagyon jó ez a metszet valóban! Egyébként van ötleted arra, hogy miért nem piramisoknak hívja őket Kircher, hanem (helyesen) coemeterium-nak és (helytelenül) adytumnak? Hiszen piramisoknak hívták őket az ókorban is ("regalique situ pyramidum altius" Hor. Carm. III. 30.2.).
VálaszTörlésHívja ő a Sphynx mystagogában többször is piramisoknak őket, de ezen a képen, úgy tűnik, a funkcióikra koncentrál. Az adytumot itt nem föltétlenül “szentély”, hanem inkább “elzárt legbelső sírkamra” értelemben használja, s nem a piramisokra alkalmazza, hanem a valódi föld alatti sírkamrákra. A felnagyított teljes képen látszik is, hogy a sírkamra bejárata nem a piramisból, hanem – a valóságnak megfelelően – a szabadból nyílik függőleges kürtőn át.
VálaszTörlésAz egész Sphynx mystagoga fantasztikus könyv egyébként, ahogy keveredik benne a bámulatos kircheri fantázia és a nem várt módon hiteles egyiptológiai anyag. Majd még szeretnék írni róla.
A jobb szélső piramis alakja Eiffel tornyát juttatja az eszembe.
VálaszTörlésTényleg. Ez a csodálatos egyiptomi jövőbelátás…
VálaszTörlés