Hokusai (1760-1849): A kanagawai nagy hullám (A Fuji-hegy harminchat képe sorozatból, 1832)„Szofja Petrovna Lihutyina olyan kis japán tájképeket aggatott mindenüvé, amelyek egytől egyig a Fudzsi-jama hegy vidékét ábrázolták; a tájképecskéken nem volt távlat; a díványokkal, karosszékekkel, szófákkal, legyezőkkel, élő japán krizantémokkal telis-tele zsúfolt szobákban szintén nem volt távlat: a távlat az atlasz alkóvkárpit, amely mögül előlibeg Szofja Petrovna, és az ajtóról lelógó, valamit susogó nádfüggöny, amely mögül előlibeg Szofja Petrovna, a Fudzsi-jama pedig csak – az ő csodás hajának háttere; meg kell mondani: amikor Szofja Petrovna Lihutyina rózsaszínű kimonóban reggelente az ajtó mögül az alkóv felé lebbent, igazi japán nőnek mutatkozott. Hisz távlat nem volt.”
Andrej Belij: Pétervár (1913)
Ivan Bilibin (1876-1942): Szaltán cár fia hordóba zárva utazik a tengeren. Puskin: Mese Szaltán cárról költeményének illusztrációja.
Bilibin az illusztrációkat 1905-ben – a Pétervár
cselekményével egyidőben – készítette
Rimszkij-Korszakovnak ajánlva.
deszép, ezt még sosem vettem észre!
VálaszTörléspedig tényleg mennyire!
pedig ez a hullám, azt hiszem, már visszafele jön Párizsból! (látszik is a fordított irányán :) )
VálaszTörlésarról sok helyütt esik sző, hogy az európai grafikára mennyire hatottak a japán fametszetek ebben az időszakban. ilyenkor általában a nyugat-európaira asszociálok, látszik mennyire kirekesztő módon :)
VálaszTörlésNem, nem, nagyon helyesen: Pétervár akkoriban Nyugat-Európában feküdt, sokkal inkább mint Budapest sőt akár Bécs.
VálaszTörléshokusainak van egy másik nagyon híres képe: http://poetryfoundation.org/harriet/Hokusai.jpg
VálaszTörlés(több info: http://en.wikipedia.org/wiki/The_Dream_of_the_Fisherman%27s_Wife )
Köszönöm! Ismertem a képet, de ennek érthető módon nincs akkora európai recepciója mint a Fuji-sorozatnak…
VálaszTörlésHokusai manga
VálaszTörlésaz a név már foglalt! (itt meg itt)
VálaszTörlés