Avilai Szent Teréznek egy mondását szállóigeként idézik: „A fazekak között is ott jár Isten.”
A mondást úgy szokás értelmezni, hogy Isten a legegyszerűbb, legkevesebbre tartott munkákat sem nézi le, azokban is ott van az emberrel.
De természetesen a szakácsok, sajtkészítők és rokon szakmák sem szalasztják el az égből pottyant promóciót, s ezért a mondás a szakácskönyveknek is kedvelt mottójává, a konyha apoteózisává vált. Így használja például az Olaszországban gasztroújságíróskodó María Cepeda, Szent Teréz – Teresa de Cepeda y Ahumada – egyenes ági unokahúga, akit gyerekkorában, ha rossz evő volt, szülei arra intettek: „légy engedelmes, mint Teresa nagynéni”.
A mondás Magyarországon is elsősorban Polcz Alaine Főzzünk örömmel című bájos szakácskönyvének köszönheti népszerűségét:
Avilai Szent Teréz, ez a csodálatos asszony, akinek emlékiratai, a misztikumba bevezető könyve (Az alapítások, Belső várkastély) jelenti a spanyol irodalom kezdetét, [sic] és aki körül hemzsegnek a csodák, azt mondta egyszer: „A fazekak között ott jár-kél az Úr.” Ez valóban így van, megtapasztalhatod… (243. oldal)
De vajon hogyan értette ezt maga Teresa?
Wang Weijel és Katával Teresa műveinek új magyar fordításán dolgozunk. A fordítás kötetenként fog megjelenni; az első, Teresa legfontosabb műve, a Belső várkastély most karácsonyra. Nem könnyű munka. Teresa olyan közvetlenül ír, ahogy egy interjúalany beszél – ennek formába öntésében sokat segít Kata szociológus gyakorlata –, ha mondat közben eszébe jut valami, azonnal új mondatot kezd, a régit már be sem fejezi, és főként híres arról, hogy soha nem olvasta vissza, amit írt. „Össze sem vethető olyan egyszerű dolgok fordításával, mint a Finnegan’s Wake”, mondja Wang Wei.
A mondat, ahonnét a szállóige ered, az Alapítások könyvének 5.8. fejezetében olvasható. Teresa az előző mondatban arról ír, hogy noha a szerzetes, aki már rátalált a szemlélődés örömére, legszívesebben szünet nélkül együtt lenne Istennel, de ha a kötelesség a mindennapos teendők elvégzésére szólítja, akkor Isten nem a szemlélődésben, hanem ezekben a teendőkben lesz ott vele:
Pues, ¡ea!, hijas mías, no haya desconsuelo; cuando la obediencia os trajere empleadas en cosas esteriores, entended que, si es en la cocina, entre los pucheros anda el Señor, ayudándoos en lo interior y esterior.
Úgyhogy gyerünk, lányaim, ne keseredjetek el. Ha az engedelmesség külső dolgokkal való foglalkozást kíván, értsétek meg, hogy ha az a konyhában van, akkor a fazekak között van az Úr, ott segít titeket mind külsőleg, mind belsőleg.
A mondás a maga kontextusában határozottan mást jelent, mint abból kiragadva. Teresa egyszerűen annyit mond: ha a kötelesség a konyhába szólít, akkor számodra ott van Isten. Ha meg nem oda, akkor nem ott. Nem az alázatos munkát dicséri itt, vagy a konyha kellemességeit, hanem a pontos feladatmeghatározást és a céltudatos kivitelezést.
Ettől függetlenül Teresa a főzést is mesteri fokon művelte, mint mindent, amihez hozzáfogott. A nagy ünnepeken maga főzött barátainak és vendégeinek, és hangsúlyozta, hogy aki a konyhán van, annak mindig úgy kell főznie, mintha magának Krisztusnak főzne. S amikor – ezt mindketten tudták – utoljára találkozott mesterével, Alcantarai Szent Péterrel, pazar sokfogásos vacsorát főzött neki. Az egész kolostor azt figyelte, mit tesz Péter, a híres böjtölő. És Péter szó nélkül végigette az összes fogást.
Teresáról – aki nemcsak főzni szeretett, de enni is nagyon – még egy édességet is elneveztek, amelyet azóta is készít és árul az avilai és toledói karmelita kolostor.
Yemas de Santa Teresa – Szent Teréz tojáskrémje
- 8 tojás sárgája
- 150 gramm cukor
- 1 dl víz
- porcukor
- 12-14 db papírtálca
1. Vastag falú acélfazékban a vízből és cukorból szirupot készítünk. Amikor a szirup már ragacsos, levesszük a tűzről.
2. Közben elválasztjuk a tojás sárgáját a fehérjétől. A sárgáját enyhén felverve fokozatosan hozzáadjuk a szirupot. Tegyük a serpenyőt igen lassú tűzre, és hagyjuk főni, fakanállal időnként megkevergetve, míg lassan össze nem áll.
3. Hideg és egyenletes felületen terítsük szét a masszát. Hagyjuk kihűlni, és hintsük meg bőven porcukorral. Vágjuk dió nagyságú darabokra, és görgessük golyókká, amelyeket ismét meghintünk porcukorral. Papírtálcán tálaljuk.
Ezt fél adaggal kipróbálom, köszönöm!
VálaszTörlésLehet, elég is lesz féllel, mert borzasztó laktató.
VálaszTörlésNagyon szép vállalkozás, de miért van szükség új magyar fordításra? Ha jól tudom, Teréz minden műve megvan már magyarul.
VálaszTörlésA főművek megvannak, de a kisebb művekből több is hiányzik, vagy részben, vagy egészben. De nem ez a nagyobbik baj, hanem a létező fordítás minősége. Szeghy Ernő karmelita szerzetes, aki a háború előtt fordította le a legfontosabb műveket, nagyon szabad és sok helyen nagyon pontatlan fordítást adott. Valószínűleg a francia változat alapján dolgozott, a spanyolt legföljebb kontrollnak használhatta. Sok téves fordítás is van benne, a nehezebb részeket egyszerűen kihagyta, másutt pedig saját maga toldott be hosszú mondatokat a főszövegbe. Azonfelül egyfajta korabeli kegyes és irodalmias nyelvezetre ültette át Teréz abszolút szikár és tudatosan egyszerű szövegét. Úgyhogy a meglévő magyar változat inkább tekinthető egyfajta Teréz-parafrázisnak mint fordításnak.
VálaszTörlésNagyon érdekelne a fordítás, melyik kiadónál fog megjelenni? A blogon lehet majd értesülni róla?
VálaszTörlésNagyon köszönjük az érdeklődést. A Jel kiadónál fog megjelenni, a Belső várkastély most karácsonyra, utána sorban a három másik főmű, az Önéletrajz, az Alapítások könyve és A tökéletesség útja (a sorrend még nem végleges), és utána a kisebbb művek illetve a levelezés. Azt szeretnénk, hogy 2015. március 28-án, Teresa születésének 500. évfordulóján már minden műnek elérhető legyen boltban és könyvtárban az új magyar fordítása.
VálaszTörlésA fordításról egy-egy érdekesebb rész kapcsán menet közben is hírt adunk majd itt is, és Kata két blogján, feljegyzései között és a kármelita irodalomnak szentelt olvasónaplójában is.