Zapalában alig sétálunk egy utcányit, máris a patagón sztyeppe egy nem várt lakójával találjuk magunkat szemben.
Nem kétséges, hogy ez a vidék kitűnő színhely lenne quijotei kalandok számára (ahogy valóban az is volt nem egyszer), akárcsak hűséges és bölcs fegyverhordozókkal folytatott hosszú eszmecserékhez.
Zapala, Restaurante Don Quijote. Ha legközelebb erre járunk, asztalhoz ülünk.
Néhány nappal később az Andok láncainak túloldalán egy chilei Don Quijote várt minket. Szemmel láthatóan annak az unokaöccse, amely Regazzoni óta rója az argentin pampát. Ez Pucónban, a tó és a Villarica vulkán között halad előre rendületlenül a sors és saját megszállottsága által számára kijelölt úton.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A Blogger néha megeszi az üzeneteket. Küldés előtt biztosabb kimásolni a hozzászólást, hogy ilyen esetben még egyszer el lehessen küldeni.