A világ emlékezete

A UNESCO 1997-ben indította el Világemlékezet-programját, amely a műemlékeket regisztráló Világörökség-programmal párhuzamosan a világ szellemi örökségét, a legértékesebb levéltári és könyvtári gyűjteményeket veszi fel listájára. A lista idáig 158 tételt tartalmazott, közöttük olyan kincseket, mint a hettita agyagtáblák, a Gutenberg-biblia, a Linné-gyűjtemény vagy Chopin összegyűjtött kéziratai.

Most érkezett a hír, hogy a Világemlékezet-bizottság négy nappal ezelőtti éves ülésén harmincöt újabb tétellel gyarapította a listát. A harmincöt új tétel között két magyar is van: Kőrösi Csoma Sándornak a Magyar Tudományos Akadémia Keleti Gyűjteményében őrzött hagyatéka, valamint Bolyai János 1832-ben kiadott Appendix-e, amely megalapozta a nem-euklidészi geometria elméletét. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy mindkét anyag internetes dokumentációját a Studiolum készítette el a Magyar Tudományos Akadémia anyagaiból, az Akadémia munkatársaival együttműködve, magyar, angol és spanyol nyelven.


Kőrösi Csoma Sándor 1842-ben indult el Kalkuttából Lhaszába, hogy a dalai lámák könyvtárában a régi magyarokról és a velük rokonnak gondolt ujgurokról szóló források után kutasson. Előző húsz évében voltaképpen erre az útjára készült. Láma-kolostorokban élve megtanulta a tibeti nyelvet és vallást, megírta az első tibeti szótárt és nyelvtant (1834), és olyan részletes leírást adott az akkor Európában még csak homályosan ismert buddhista vallásról és irodalmi kánonról, hogy ahhoz lényegeset azóta sem tudtak hozzátenni. Lhaszába azonban soha nem jutott el. Útközben maláriát kapott, és Darjeelingben meghalt.

Mintha csak tudta volna, hogy nem tér vissza, indulás előtt minden könyvét tanítványának, S. C. Malannak, a Bengáli Ázsiai Társaság titkárának ajándékozta. Malan a könyveket Duka Tivadarnak adta tovább, aki a szabadságharc után emigrálva angol katonaorvosként került Indiába, s itt felkeltette érdeklődését ott élt honfitársa, akiről minden adatot összegyűjtött. Első életrajzát is ő írta meg magyar és angol nyelven, Csoma könyveit pedig 1885-ben a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. A harminchat tibeti kódex közül a legértékesebbek az úgynevezett „Alexander-könyvek”, amelyek nevüket is Csomáról kapták. Ezek a könyvek, amelyekben a tibeti lámák Csoma egy-egy témáról – filozófiáról, vallásról, orvoslásról, csillagászatról – feltett kérdéseire adnak választ kérdezz-felelek-formában, az európai és tibeti gondolkodás találkozásának egészen kivételes dokumentumai.

A Csoma-hagyaték internetes dokumentációjában elsőként tesszük közzé egy Alexander-könyv, a buddhista kozmológiát bemutató 4. kódex facsimiléjét, átírását és fordítását magyarul és angolul, s ezt majd a többi kódexszel is folytatni szeretnénk. A dokumentáció tartalmazza emellett Csoma részletes életrajzát, hagyatékának leírását, Duka életrajzát és mindkét Csoma-biográfiáját, valamint a MTAK Tibeti Gyűjteményének gazdagon illusztrált leírását.


A Bolyai János Appendix-ének szentelt honlap egyszersmind a két Bolyai, Farkas és János, apa és fiú munkásságának, kapcsolatának és hagyatékának részletes dokumentációja is, amelyet Horányi Károly és Mázi Béla állítottak össze rendkívül lelkiismeretes munkával a MTAK Kézirattárában. Az újonnan felfedezett forrásokon és friss publikációkon alapuló életrajz az eddigi legrészletesebb, s a függelék elsőként közöl facsimile dokumentumokat a két Bolyai levelezéséből. A honlapon digitális facsimile formájában olvasható az Appendix-nek az Akadémia könyvtárában őrzött példánya, amelyhez Bolyai János még további fontos kézírásos kiegészítéseket is fűzött. A dokumentáció bemutatja ezenkívül a Bolyai születésének 200. évfordulóján rendezett nagy kiállítás teljes anyagát, a Bolyai-féle nem-euklidészi geometria európai fogadtatásának viszontagságait, és a Bolyai emlékére létrehozott Bolyai-díj történetét is.


És ha már arra járnak, nézzék meg a többi dokumentációt is, amelyet a Studiolum az Akadémia Könyvtárával közösen készített. A Stein Aurél-expedíciók fotóhagyatékának hongkongi kiállítását, amelyről a Wang folyóban is írtunk. A híres dunhuangi könyvtárbarlang felfedezésének centenáriumán rendezett Stein-kiállítást. Kaufmann Dávid egyedülállóan gazdag héber kódexgyűjteményének feldolgozását és facsimiléit, amelyről ugyancsak írtunk (itt meg itt). Ifj. Pápai Páriz Ferenc európai peregrinációjának emlékkönyvét, amelybe olyan nagyságok írtak, mint Isaac Newton vagy Edmund Halley. Ludovicus Carbo olasz humanista Mátyás dicső tetteiről szóló corvináját, facsimilében, átírással és fordítással. A gróf Teleki Józsefnek, az Akadémiai Könyvtár alapítójának szentelt honlapot. Néhány hónap múlva tesszük közzé Radnóti Miklósnak az Akadémia Kézirattárában őrzött hagyatékát. A sor, reméljük, folytatódik.