J[ézus]+M[ária]
Január 20
Szent Fábián és Szent Sebestyén mártírok ünnepe
naponta a felebarát iránti szeretet hét cselekedetét [= hét jócselekedetet] elvégezni
egyszer elhagyni a bort
imádkozni az éhínség, pestis és háború távol tartásáért
Január 20
Szent Fábián és Szent Sebestyén mártírok ünnepe
naponta a felebarát iránti szeretet hét cselekedetét [= hét jócselekedetet] elvégezni
egyszer elhagyni a bort
imádkozni az éhínség, pestis és háború távol tartásáért
Nem tudom, vajon a pap által gyónáskor adott penitencia-e a cédula (mediterrán vidéken helyenként szokásban volt az ilyesmi), vagy olyan saját használatra összeállított napi aszketikus feladatsor, amelyet kétszázötven év múlva a hűtőszekrény ajtajára mágnesezett volna fel a hitének komolyabb megélésére törekvő keresztény.
Valószínűbb az utóbbi, hiszen a gyakorlatok egyáltalán nem penitenciálisak, hanem inkább ünnepien enyhék a kor szokásaihoz képest. Nincs ugyanis szó bennük böjtről, csupán egyszeri bor-megvonásról (ami persze a fönséges mallorcai borokat tekintve elég nagy penitencia lehetett). Minden bizonnyal azért, mert ez a nap Mallorcán főünnep, amelyen tilos a böjt. Szent Sebestyén ugyanis Palma de Mallorca védőszentje, akinek ünnepét máig háromnapos utcai sütés-főzéssel, szabadtéri koncertekkel, a sziget valamennyi falujának látványos felvonulásával, és monumentális tűzijátékkal ünneplik.
A kézírásból és megfogalmazásból, valamint abból a könyvből ítélve, amelyben találtuk, a cédulát talán egy 17. századi mallorcai klerikus írta önmaga számára. Ezt a korabeli mallorcai klerikusokat ábrázoló metszetet Luis Salvador de Austria főherceg közölte Die Balearen című nagy összefoglaló munkájában.
Szent Sebestyénre utal az imádság tárgya is. A 91. zsoltár 5-6. verse nyomán „három dávidi csapásnak” emlegetett éhínség, pestis és háború – avagy ahogy az 1754-es győri Angyali Társaságnak Szövetségé-ben olvassuk, az „éhség, hadakozás és a mirigy-halál” – volt ugyanis a kor legfőbb félelme, s az eltávoztatásukért a 17. század végétől fogadalomból állított pestis- vagy Szentháromság-oszlopoknak a pestisben elhunyt Szent Rókus mellett az agyonnyilazott Szent Sebestyén is állandó mellékfigurája volt, utalásul a zsoltár „nem félsz a repülő nyíltól” sorára.
Pestis ellen védő szentkép a Szentháromság, Mária „tengernek csillaga”, Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Rozália és az ún. Zakariás-kereszt ábrázolásával, Győr, 1710 körül. Szilárdfy Zoltán Barokk szentképek Magyarországon (1984) könyvéből.
Hanem a sziget föníciai vére még egy ilyen ünnepi-aszketikus alkalommal sem tagadhatta meg magát. A cédula hátulján egy összeadást találunk, amelyen – ha a legfelső, talán nem is számjegynek szánt írást nem is számítjuk – a helyes végösszegből, 495-ből 15 hibádzik.
A közelgő Sebestyén-ünnep alkalmából ezúton kívánunk minden jót, számos áldást, józan mértékű aszkézist és mindig elegendő binissalemi bort Mallorca valamennyi föníciai kereskedőjének, pun kalózának, baleári parittyásának, zsidó ékszerészének és arab szőlősgazdájának, természetesen nem megfeledkezve Zhen He admirális 1421-ben Sineuban rekedt kínai tengerészeinek leszármazottairól.
és a német turistáknak?
VálaszTörlésazok nem szerepelnek Wang Wei barátom családfáján…
VálaszTörlésVégre valamit én is hozzá tudok ugatni: rosszul számolsz gazdám, a hispán meg jól. Ez szorzás, 32*15=480.
VálaszTörlésBrumi a kertből
Brumi, te! jössz be azonnal a kertből! hát mit keresel te ott, amikor csak az udvaron szabad lennetek!
VálaszTörlés(jól megmondtam neki)
no itt a sonka csontja a maradékkal, aztán holnap velem jössz a piacra nagybevásárlásra. de nyitva tartsd ám a szemed!