Umberto Eco legújabb könyvét,
A rútság történetét fordítva a 7. fejezetben ütközöm ebbe a mondatba:
Tale Berillon durante la prima guerra mondiale aveva scritto La polychesie de la race allemande dove dimostrava che il tedesco medio produce più materia fecale del francese, e di odore più sgradevole.
(Egy bizonyos Berillon doktor az első világháború idején írta meg La polychesie de la race allemande című munkáját, amelyben kimutatja, hogy az átlagos német az átlagfranciánál nagyobb mennyiségű és kellemetlenebb illatú székletet termel.)Polychesie? Elő a francia szótárt. Ebben azonban a szó nem található. Akkor hát elő a görögöt, hiszen a
poly előtagból nyilvánvaló a szó görög eredete. De χήσις vagy ehhez hasonló a görög szótárban sem szerepel.
Ultima ratio rerum: a Google, ahol a szó meg is van (mi nincs meg a Google-ban?), de gyanúsan kevés példányban: mindössze háromban.
Az első két találat segélykiáltás. A Finanzaonline.it „
L’Amaca” című olvasói fórumába „Roy Dantès” küldte be „Cerco disperatamente” (Elkeseredetten keresem) címmel szinte szó szerint a fenti mondatot, hogy vajon tudja-e valaki, milyen műről van szó. A Livejournal
orosz fordítói fórumán pedig néhány nappal előttem „viesel” teszi fel a kérdést:
Мне попалось в колонке Умберто Эко, которую перевожу:
Некий Берийон (приведенный как пример ученого, зараженного национализмом) в самый разгар Первой мировой войны (1915) пишет “La polychésie de la race allemande”, где доказывает, что средний немец производит больше фекальных масс, чем француз, и с более резким запахом.
Что это за слово такое - полишези? По смыслу - "многодерьмовость", но с каким корнем, на каком языке? Не знакомо оно кому?
(Umberto Eco egy írásában, amelyet épp most fordítok, a következőt találtam:
Egy bizonyos Berillon (akit a szerző a nacionalizmus által elvakított tudós példájaként említ) az első világháború kellős közepén (1915) írja meg „La polychésie de la race allemande” című könyvét, amelyben kimutatja, hogy az átlagos német az átlagfranciánál nagyobb mennyiségű és kellemetlenebb illatú székletet termel.
Mi ez a „polychésie”? Azt saccolom, „sokszarúság”, de milyen gyökből, milyen nyelven? Nem ismerős valakinek?)
Az orosz találékonyság, mint köztudott, határtalan. Viesel kérdésére nyomban két pompás megoldás is születik:
может, от Scheiße (дерьмо, нем.)?
(lehet, hogy a Scheiße (német „szar”) szóból, nem?)De még lenyűgözőbb a másik levezetés, amely fölényesen zongorázza végig a teljes indoeurópai nyelvtörténetet:
Deutsch: scheißen Englisch: to shit Französisch: chier de.wiktionary.org/wiki/kacken http://fr.wiktionary.org/wiki/chier (Familier) Diarrhée. J’ai la chiasse. от гл. chier (lat. cacare; Caco - "плохой" латинский префикс из греческ. "kako" - плохой, "kakos" = "зло". Цитата из www.mythography.com/forums/index.php?showtopic=983&st=20: This Greek term comes from the Indo-European root kakka - meaning "to defecate" - это греческое слово имеет индоевропейский корень со значением процесса дефекации. Корень слова Polychesie - из разговорного французского.
(Német: scheißen Angol: to shit Francia: chier de.wiktionary.org/wiki/kacken http://fr.wiktionary.org/wiki/chier (bizalmas) Hasmenés. J’ai la chiasse. (hasmenésem van) A ‘chier’ szóból (lat. cacare; Caco - "rossz", latin előtag a görög "kako" - rossz, "kakos" = "rosszul" szóból. Idézet a www.mythography.com/forums/index.php?showtopic=983&st=20 szájtról: Ez a görög kifejezés az indoeurópai ‘kakka’ gyökből származik, amelynek jelentése „üríteni”. A ‘polychesie’ szó gyöke tehát a köznyelvi franciából ered.)Hogy egyszerre ennyi fordító veti magát Bérillon doktor nyomába, az nem a véletlen műve.
A rútság történetét ugyanis – mintha csak valami Eco-regényben olvasnánk – fordítók garmadája ülteti át egyidejűleg egy nem létező eredetiből. Nyilvánvaló, hogy a Mester lábon adta el a könyvet az olasz kiadónak, amely – akárcsak két évvel korábban
A szépség történetét – olyan feltétellel adta tovább a külföldi kiadóknak, hogy a fordításokat az eredeti művel együtt egyszerre nyomják majd Olaszországban. A fordítás megkezdésekor azonban az eredeti olasz szöveg nincs még készen: hetente érkezik egy-egy újabb fejezet Ecótól, s míg a fordítók azon dolgoznak, ő azalatt állítja össze a következőt, akárcsak a nyolcvanas évek angoltanárjai a másnapi óra anyagát. A fordítással amúgy nem érdemes sietni, mert számítani lehet rá, hogy egy hónap múlva ugyanaz a fejezet ismét megérkezik majd átdolgozva.
A Google harmadik találata azonban nem fordítói tapogatózás, hanem találós kérdés. François Parée „La Guerre du Grammatovo” fóruma a
Liste Murphypro-n olyan francia idézeteket dob fel, amelyek mindegyikében van egy-egy szándékos hiba (ékezethiba nem számít), s ezt a hibát kell megtalálniuk az olvasóknak.
„Dans toutes les invasions anterieures, les hordes germaniques s’etaient signalees... par le debordement d'evacuation intestinale dont elles jalonnaient leurs marches... Deja, du temps de Louis XIV, on disait que par le seul aspect de l’enormite des excrements, le voyageur pouvait savoir s'il avait franchi les limites du Bas-Rhin.” – Docteur Berillon, La polychesie de la race allemande (1915)
(„A germán hordákat minden korábbi invázió idején megkülönböztette... a bélsár özöne, amellyel útjukat jelezték... Már XIV. Lajos idején az a szóbeszéd járta, hogy az utazó pusztán a széklet hatalmas mennyiségéből megtudhatja, vajon túljutott-e már a Rajna alsó folyásán.” - Dr. Berillon, La polychesie de la race allemande (1915))Minthogy az idézetben egyébként semmilyen hiba nem fedezhető fel, ezért felkél a gyanú, hogy talán maga a cím, s abban is éppen az inkriminált szó a hibás. S lám: „Berillon+race allemande”-re rákeresve előbukkan a Galaxidion antikvárium egy rég eladott kötetének
katalóguscédulája:
BERILLON (Docteur). - La polychrésie de la race allemande. Das übertriebene Darmleerungsbedürfnis der deutschen Rasse. Superlienteria germanica. - Extrait des Bulletins et Mémoires de la Société de Médecine de Paris, séance du 25 juin 1915. P., Maloine & fils, 1915. 24 x 16 cm, 20 p. Broché. – 'La polychrésie est la manifestation d'une suractivité anormale de la fonction intestinale? Dans tous les cas, la polychrésie est la démonstration formelle de l'infériorité à la fois physiologique et psychologique de la race allemande'. – Cet ouvrage vous est proposé par la Librairie Solstices. Euro 150.00
Innen már érthető a dolog. A
polychrésie a görög πολυχρήσις-ből ered, amelyet magyarra „felfokozott bélmozgásnak” fordíthatnánk. Így is fordítottam végül a mondott helyen,
A rútság történetének 190. oldalán.
A katalóguscédula egyébként a mű címének egyetlen előfordulása az egész neten, beleértve a francia könyvtári katalógusokat is, lévén, hogy a tanulmány különlenyomat, amelyet a könyvtárak nyilvánvalóan nem címe, hanem folyóirata szerint tartanak nyilván. S ezt a cédulát – megint csak Eco-regénybe illően – mint afféle palackpostát a net habjai még az utolsó pillanatban vetették fel szemeim előtt, mielőtt végleg elnyelték volna: már én is a Google cache-éből tudtam csak kinyerni, s azóta onnan is eltűnt.
Ám ha ez így van, s ha a „polychesie” (mégpedig így, ékezet nélkül) puszta sajtóhiba, úgy újabb gyanú kél: lehetséges, hogy a Mester e ritka műről nem autopszia útján, hanem ugyancsak az internetes kvízből szerzett tudomást?
* * *
Epilógus. A fordítást – stílszerűen – május 9-én, a Győzelem Napján adtam le. Május 11-én jelent meg a
La Stampa „Libri”-mellékletében az Eco által a torinói könyvvásáron tartott
„lectio magistralis” szövege. Ebben több egyéb példa között – továbbra is „polychesie” címmel – megismétli a fenti Berillon-idézetet, s ezúttal forrását is megadja: egy „Cabinet de curiosités” című katalógust, a pozitivista kor orvosi kuriózumainak valódi kincsesbányáját.
A Mester tehát igazolta magát, miközben egyre mélyebben gyökerezteti meg a hibát az olasz irodalmi köztudatban. Már csak az a kérdés: vajon
A rútság történetének francia fordítója milyen formában közli majd a mű címét?
