„Itt, a lövészárok mentén…”

Többször írtunk már a Wang folyón a Nagy Háborúról. Különféle vonatkozásairól, de mindig alulnézetből. A háborús gyerekkönyvekről, a gyermekpropagandáról, a székely katonalevelekről, az Isonzó két partján dalolt énekekről, a hálás orosz hadifoglyokról, a Frigyes főherceg elé kivonuló galíciai zsidókról, és sok egyébről. Ilyen szempontból vette górcső alá, hogy az elmaradhatatlan terminus technicusszal éljünk, a szegedi barátaink által nemrég szervezett konferencia is. Sajnos személyesen nem lehettünk ott, de kérésünkre Glässer Norbert, a konferencia szervezője, a szegedi antropológiai tanszék munkatársa, a Kötődések program vezetője küldött beszámolót az eseményről.


Az első világháború eseményei nemcsak az európai hatalmi viszonyokat és az államhatárokat változtatták meg gyökeresen, hanem jelentékeny hatást gyakoroltak a mindennapokra is, hiszen alapvetően átformálták a korábbi kapcsolathálókat, és új kihívások elé állították a közösségeket. Erről tartottak tudományos konferenciát A Nagy Háború hatása a mindennapok kultúrájának változására címmel Szegeden 2015. november 26-27-én az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, az SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, a SZAB Néprajzi Munkabizottsága és a Meritum Kulturális és Művelődési Közhasznú Egyesület szervezésében.

A konferencia előadói a háborút olyan átmenetként szemlélték, amely a modernitás egyes folyamatait felerősítette, új jelenségeket hozott felszínre, vagy a változásoknak új irányokat szabott. A háború egyúttal krízishelyzet is volt, amely új válaszok és modellek keresésére ösztönözte a társadalmat, több nemzedéken át működő modelleket kérdőjelezett meg. A konferencia külön figyelmet szentelt a különböző csoportok – köztük a felekezetek – háborús percepcióira, valamint az emberélet fordulóinak, vallási tartalmaknak a háborús szituációkkal való összefonódásaira.

A rendezvény fővédnöke Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Szuverén Máltai Lovagrend rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a Mindszenty Alapítvány elnöke volt. Habsburg–Lotaringiai József Ágost főherceg a VII. hadtest parancsnokaként, a szegedi 46-os gyalogezreddel együtt vett részt a doberdói harcokban. Erről megnyitó beszédében az unokája, Habsburg-Lotharingiai Mihály is megemlékezett a szegedi Városháza dísztermében.


A program részeként a Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék Folyosó Galériáján megnyílt az „Itt a lövészárok mentén…” című időszaki kiállítás (Szanka József képeslapgyűjteményéből Mód László rendezte), amely korabeli képeslapokon keresztül mutatta be a front és a hátország, a harcoló katonák és otthon várakozó családjaik, a háborús hétköznapok és az ünnepek viszonyrendszerét. Barna Gábor egyetemi tanár, a Vallási Kultúrakutató Csoport vezetője megnyitó beszédében felhívta a figyelmet azokra a különleges képeslapokra, amelyeken a Miatyánk sorai elevenednek meg és ágyazódnak verses formában háborús kontextusba. Ezek a travesztiák motivációs erőt is jelenthettek a frontlét megpróbáltatásai közepette. Az uralkodótól a családtagokig a győzelemért és a háború végért imádkozó társadalmat bemutató képek pedig transzcendens kontextusba helyezték a hadi eseményeket. Egyértelműen fejezte ezt ki Vilmos császárt és Ferenc Józsefet támogató Jézus képe, de ez a gondolati alapja a harctéren megjelenő Jézus- és Mária-ábrázolásoknak is. Újszerűségük okán – és a vizuális kultúra maitól való eltérései miatt – ezek a képek jelentős hatást gyakorolhattak a kor emberére.

Következő konferenciák: • „Franz Joseph málkénu”, 2016. október 27. • „Fogadd a koronát…”, 2016. november 23-24.

Az előadók egyrészt az első világháború és az írásbeliség kérdését elemezték háborús levelek, naplók, utólagos elbeszélések tükrében, másrészt a háború hátországra gyakorolt hatását mutatták be mikrotörténeti esettanulmányok keretében a hadikórházak, a frontról való gazdaságirányítás, a hadifogság és újjáépítés példáin, harmadrészt a közösségszerveződésre gyakorolt hatását vizsgálták: pl. hogyan jött létre Szegeden új városrész, milyen szerepet töltött be a doberdói fa a szegediek háborús emlékezetében, miként hat a háború az egyesületi és politikai önszerveződésre. A konferencia tematikus előadásai foglalkoznak a változó női szerepekkel, a fronton harcoló férfiak helyébe lépett asszonyok sorsaival, mindennapi kihívásokra adott válaszaival, a női munkavállalástól a tisztálkodás változásáig.


A konferencia megnyitójáról és plenáris üléséről készült felvétel itt elérhető.