Budapesten, a Ferenciek tere és az Erzsébet híd között áll a két Klotild palota, egyformák, csak a Szabad sajtó útja választja el őket. Elegáns kapuként engedik át a látogatót Pestről Budára. Klotild Mária főhercegné kezdeményezésére írtak ki pályázatot a paloták megépítésére, amelyet végül a Korb Flóris – Giergl Kálmán szerzőpáros nyert el. Történetüket a Kép-Tér blog írta meg részletesen, sok archív fotóval illusztrálva.
Az 1899-1902 között megépült ikerpaloták impozánsak, elegánsak: a város meghatározó ékességei.
Míg az északi palotát már renoválták, párja még elhagyatott, szellemek és emlékek laknak benne. Ha az ember elkóborol a lépcsőházak labirintusában, minden szinten egy új történettel találkozik. A Róth Miksa tervezte ablakoknak az emléke, a pécsi Zsolnay csempékkel borított kályhák pedig a maguk valójában is fellelhetőek a faborítású falak között, ha letérünk a szokásos útvonalról és betekintünk a lakásokba, ahol itt-ott van még egy bőrönd, egy ing, egy Theodor Wiese páncélszekrény és gyönyörű fiókjai. Irodáknak, lakásoknak, üzlethelyiségeknek és a Belvárosi Kávéháznak adott helyett a palota, és bár üres az egész épület, ha becsukjuk a szemünket nem nehéz elképzelni a mozgást, a forgatagot, az életet, az ajtókat, ahogy kinyílnak, és az egész palota feléled.
A Klotild-palotáknak – ahol állítólag először helyeztek üzembe liftet Budapesten – különlegességei a tornyok, és azokból nézve a város: egyetlen pontból rálátunk a Szabadság-szoborra, a budai várra és az Országházra. Egyedülálló látvány.
Köszönet az Orczy Kultúrkert Egyesületnek a séta megszervezéséért.
Az 1899-1902 között megépült ikerpaloták impozánsak, elegánsak: a város meghatározó ékességei.
Míg az északi palotát már renoválták, párja még elhagyatott, szellemek és emlékek laknak benne. Ha az ember elkóborol a lépcsőházak labirintusában, minden szinten egy új történettel találkozik. A Róth Miksa tervezte ablakoknak az emléke, a pécsi Zsolnay csempékkel borított kályhák pedig a maguk valójában is fellelhetőek a faborítású falak között, ha letérünk a szokásos útvonalról és betekintünk a lakásokba, ahol itt-ott van még egy bőrönd, egy ing, egy Theodor Wiese páncélszekrény és gyönyörű fiókjai. Irodáknak, lakásoknak, üzlethelyiségeknek és a Belvárosi Kávéháznak adott helyett a palota, és bár üres az egész épület, ha becsukjuk a szemünket nem nehéz elképzelni a mozgást, a forgatagot, az életet, az ajtókat, ahogy kinyílnak, és az egész palota feléled.
A Klotild-palotáknak – ahol állítólag először helyeztek üzembe liftet Budapesten – különlegességei a tornyok, és azokból nézve a város: egyetlen pontból rálátunk a Szabadság-szoborra, a budai várra és az Országházra. Egyedülálló látvány.
Köszönet az Orczy Kultúrkert Egyesületnek a séta megszervezéséért.
... és ugyebár van valahol benne paschkás redőny
VálaszTörlésPaschkás redőny, ahogy van a Király utcában is. Mindez azért jutott most eszembe, mert volt alkalmam ma látni a Klotild-palotákat a Ferenciek tere 11. felől.
VálaszTörlésMostanában, ezekre szándékosan odafigyelve azt látom, hogy elég sok és főleg sokféle redőnycímkével lehet találkozni Budapesten. De találkoztam már paschkással is, ami szerintem jól illene a Paschka-térképre is akár.
VálaszTörlésHa tudnál küldeni fényképet és pontos címet (vagy Panoramióra feltéve hivatkozást), jó volna. Én mostanában gondolkodom egy átfogó és egyre bővülő redőnycímer-térképen, azt hiszem, hamarosan elkezdem.
VálaszTörlésNem ígérem, hogy napokon belül, de össze fogom szedni, amiket fotóztam. A panoramio lényege nekem az, hogy az oda feltöltött képeim, vagy legalábbis a nagy részük kerüljön fel a Google Earth-re is, ezért apró részletekről oda nem szoktam képeket feltenni, de mailben előbb-utóbb átküldöm a redőnycímeres képeimet.
VálaszTörlésK.I.