Az elmúlt napokban bizonyára mindenki látta az interneten közkézen forgó képeket az elkergetett Janukovics ukrán elnök minden határon túl fényűző és ízléstelen mezsigorjei dácsájáról. Az Ilja Varlamov által „a korrupció múzeumának” nevezett dácsa történetében különösen szép, hogy a kijevi Rusz egyik legrégebbi kolostora és szellemi központja, a 988-ban alapított, majd 1935-ben lebontott mezsigorjei Krisztus Színeváltozása-kolostor területén áll, amely 2007-ben titkos elnöki rendelettel került Janukovics tulajdonába.Most azonban az is kiderült, írja Dmitro Gnap, az Українська Правда bloggere, hogy Janukovics nemcsak Ukrajna pénzét és földjét, hanem történelmét is ellopta. A Jobb Szektornak a dácsa leltározását végző aktivistái tegnap egy ládát mutattak neki tele régi könyvvel.
A könyvek az első és legértékesebb ukrán nyomtatott művek voltak, amelyeket Janukovics a dácsa berendezését meghazudtolóan jó ízléssel lopatott el különböző állami könyvtárak páncélszekrényéből. Eredetiségükhöz nem fér kétség, minthogy minden könyv mellett ott volt az Ukrán Könyv- és Nyomdamúzeum igazgatóhelyettese, L. Hauha részletes leírása és tanúsítványa.
Az első mű például mindjárt az Aposztol, a legelső ukrán nyelvű nyomtatott könyv. 1574-ben, Lwówban került ki annak az Ivan Fjodorovnak a nyomdájából, akinek szobra, mint bemutattuk, a lembergi használtkönyvpiac közepén áll, kezében az 1581-es Osztrog Bibliával.
De Gnap az ukrán könyvtörténet olyan, felbecsülhetetlen értékű darabjait is látta, mint I. Hizel 1680-as Nagy menaion-ja, M. Szlozka 1654-es Aposztol-a, vagy az 1704-es Evangeliárium.
„Manapság már nagy ritkaságnak számítanak a régi kijevi nyomtatványok, amelyek túlélték a háborúkat és az orosz cenzúrát, a természeti katasztrófákat és a Lavra könyvtárának 1772-es és 1849-es égését”, írja az ukrán könyvtörténeti enciklopédia. „Most Janukovics volt elnök is felkerült a túlélt katasztrófák listájára”, teszi hozzá Gnap.
Nemtom, hogy orosz volt-e forrás, csak, hogy értsük mit jelent az ún. "orosz cenzúra": Nagy Péter óta az ukrán nyelvet rendszeresen üldözték és elnyomták, valamint 1876-ban megjelent egy rendelet, mely szerint külföldön vagy belföldön ukrán nyelvű színdarabokat, munkákat, "hangjegyeket" nyomtatni szigorúan tilos (Kijevben francia nyelven énekeltek ukrán népdalokat).
VálaszTörlésSzóval a vörösfeketeségnek is vannak nagyon komoly előzményei, én majd írok is róla.
Igen, az 1720-ban bevezetett orosz cenzúráról már korábban is írtunk. (Az itteni forrás, mint ahogy bekötve is látható, természetesen ukrán volt, hát orosz nem ilyen egyértelműen kárhoztatná az orosz cenzúrát.)
VálaszTörlésIgen, csak ugye itt az a helyzet más szavakkal, hogy betiltották az ukrán nyelvet.
VálaszTörlés