Szent Sebestyén estéjén zuhog az eső. Minek mennénk be a városba, a tűzijátékra, a tereken máglyán pecsenyesütésre, amikor úgyis elmossa a vihar. Felkapaszkodunk a halászok és matrózok egykori Szent Katalin-negyedébe, amelyet az utóbbi időben egyre több bár és étterem igyekszik Palma bohémnegyedévé változtatni. A sarkon kávézó világít, előtte parázstartókon nagy húsokat sütögetnek, ahogy ma este mindenütt a városban. Bemegyünk egy italra. A pult mögött hungarocell egyencsomagokban három-három szelet sütnivaló hús, egy majorannás kolbász, két virsli. „Mi is süthetünk?” „Persze.” Tibor a szakadó esőben forgatja a parázson a húst, én az eresz alatt tartom a tányért. A kávézó tele van helyi családokkal, a bájos gyerekek külön macskaasztalnál játszanak. Tibor lelkesen fényképezi a pátriárkát, aki műanyag tányérokba porciózza ki a sok méteres kolbászt. A végén hármat külön tányérra rak, áthozza az asztalunkhoz. „Bon profit, jó étvágyat.”
Szent Sebestyén estéje a Hamburguesería Napoliban, Palma, 2014. január 19. Lloyd Dunn hangfelvétele, Nagy Tibor fotói.
Csodás ez a blog! Ditta hívta fel a figyelmem rá, a barátném, s igen, igaza van!
VálaszTörlés