Tavasz







a Zagrosz déli lejtőin, a bakhtiari legelőkön. A Fars hírügynökség képeiből.


Gilles Durant de la Bergerie (1554-1605): Printemps (Tavasz). The Folger Consort, William Sharp




7 megjegyzés:

  1. Ez valami gyönyörűséges!!! A kedvencem a pipacs és a pipacs mező, és minden, ami pipacsról szól. Hallgatva a zenét megelevenednek a képek és a PIPACSOK!

    VálaszTörlés
  2. Ez volt a cél! Nagyon köszönöm ;)

    VálaszTörlés
  3. Gyönyörű! Kicsit az Ózra emlékeztet, ahol elaludt az oroszlán a sok pipacs illatától és meghalt volna, ha az egerek nem menekítik ki (ez az Óz volt?:). Mióta ezt a történetet hallottam, volt bennem valami tartás a pipacsmezőktől; amikor elautóztunk mellette is azt vártam, hogy elhaladjunk már, mert féltem, hogy elalszom mint az oroszlán. Aztán persze megtudtam, hogy az csak mese, de ha nem is az, akkor is ahhoz sokkal több pipacs kell, hogy valaki elaludjon. :-)

    VálaszTörlés
  4. Bergerie Printemps-e szinte pontosan megegyezik a ref. énekeskönyvben lévő "Várj ember szíve készen" c. dallammal (312). A dallam eredeténél csak ennyi áll: Erfurt, 1572. Tehát a korszak stimmel, talán a zeneszerző dallama került be - közkedveltsége okán - a protestáns énekek repertoárjába? Visszafelé nehezen tudom elképzelni, csak ha mondjuk vándordallamról vagy ilyesmiről van szó.

    VálaszTörlés
  5. Most látom, hogy azért ha 1572-ben már éneklik a hívek, akkor Bergerie-nek 18 év alatt kellett megírnia ezt a darabot... ami persze nem kizárt.

    VálaszTörlés
  6. A dalnak ezt a változatát ő szerezte, de magát a dallamot nem: az valóban vándordallam. Amennyire utána tudtam nézni, „La Monica” címmel 1465-ben jegyezték fel először Sienában, s az eredeti szöveg francia változatával („Une jeune fillette”) éneklik Savall Tous les matins du monde-jában is.

    VálaszTörlés
  7. Köszi! Kedvenc adventi énekem, nem véletlenül.

    VálaszTörlés

A Blogger néha megeszi az üzeneteket. Küldés előtt biztosabb kimásolni a hozzászólást, hogy ilyen esetben még egyszer el lehessen küldeni.