| Kijev város és környéke összes zsidója (жид) köteles megjelenni 1941. szeptember 29-én, hétfőn reggel 8 órára a Melnyikova és Dokterivszkaja utca sarkán (a temető mellett). Hozzák magukkal irataikat, pénzt és értéktárgyakat, továbbá meleg ruhát, fehérneműt s.t.b. Aki a zsidók közül nem teljesíti ezt az utasítást és máshol találják meg, azt agyonlőjük. Aki a polgárok közül behatol az elhagyott zsidó lakásokba, és eltulajdonítja az ott hagyott holmit, agyonlőjük. | Moszkva város összes zsidója (еврей) és a nemzetiségi diaszpórák képviselői kötelesek megjelenni az Osztozsenka és a Lopuhinszkij pereulok sarkán (a múzeum mellett) az „Oroszország mindenkié” kiállítás megnyitásának napján. Hozzák magukkal dokumentumaikat, értéktárgyaikat és két napra való élelmet. |
A baloldali hirdetmény 1941. szeptember 21-én, két nappal Kijev német elfoglalása után jelent meg Kijev falain. A felhívásra összegyűlt, és aznap délelőttől másnap estig a városszéli Babij Jar szakadékban folyamatosan kivégzett, közel harmincnégyezer kijevi zsidó sorsáról már írtunk, Johannes Hählének a mészárlás másnapján készült fényképeit is közölve.
A jobboldali hirdetmény a babij jari tömeggyilkosság hetvenedik évfordulója után néhány nappal, és a legnagyobb zsidó ünnep, Jom Kippur napján, tegnapelőtt, október 8-án jelent meg Moszkva belvárosának falain. A kiállítás, amelyre felhívnak, már augusztus 25-én megnyílt, úgyhogy az időpont megválasztása valószínűleg nem véletlen.
A Россия для всех – „Oroszország mindenkié” kiállítás valamennyi falát két orosz kortárs művész, Viktor Bondarenko és Dmitrij Gutov papír-graffitijei tapétázzák ki. Minden papíron az orosz történelem és kultúra egy-egy nagy neve áll, alatta pedig az, hogy egyik vagy mindkét szülője milyen nem-orosz nemzetiségű volt, a középkori fejedelmek finnugor, alán/oszét és kun szüleitől a kortárs orosz kultúra örmény, tatár vagy német származású képviselőiig.
A művészek nyilatkozata szerint a kiállítás célja, hogy a növekvő etnikai feszültségek légkörében a „tiszta fajú” Oroszország eszményképével szemben felmutassák annak a sok nemzetiség közös hozzájárulásából táplálkozó orosz kultúrának a képét, amelyre Oroszország büszke lehet.
A kiállítás ellenzői szerint ez egészen máshová helyezi a hangsúlyt, és azt hirdeti, hogy Oroszország csak ezekre az alkotókra lehet büszke, míg az oroszok csupán a bő inggel és a fütyülős vodkával járultak hozzá a kortárs orosz valósághoz. Ugyanakkor pedig elhallgatja azt, amit az átlagos moszkvai az etnikai feszültségek valódi okának érzékel: hogy a nagyvárosi bűnözés különféle formái elsősorban a nemzetiségekhez, mindenekelőtt a kaukázusi és közép-ázsiai első generációs bevándorlókhoz köthetőek.
A történelmet, úgy tűnik, minden szereplő jól ismeri, és gyakorlott fegyverként forgatja. Csak tanulni nem tanult belőle.
Mi a különbség a жид és az еврей között?
VálaszTörlésAz előbbi ma már non-PC-nek számít.
VálaszTörlésDe az előző talán még lengyelül és ukránul a zsidót jelenti nem? (Vagy legalábbis valami hasonló kifejezést használnak ma is, a lengyelek biztosan.) Ugyanis először azt hittem, az első felirat az ukrán, de kiderült, hogy az is orosz.
VálaszTörlésIgen, żyd a zsidó, és ennek birtokos alakja (żydów) terjedt el rosszul kiejtve nálunk. (Sidúf)
VálaszTörlésLengyelben nincs meg a két népnévnek az a PC/nem PC kettőssége, ami az oroszban.
VálaszTörlésA különbség a szótőben van. A жид a 'jud' (Juda), míg a еврей a 'heber' kifejezésből származik. Így a еврей egy távolságtartóbb, irodalmibb, a жид pedig egy populárisabb, ezért pejoratívabb kifejezés.
VálaszTörlésA szótő különbsége önmagában nem magyarázza az árnyalatot, hiszen mindkét szó megvan lengyelben is, csak nem pejoratív/irodalmi párost alkotnak, hanem bonyolultabb taxonómiai viszonyban állnak egymással, hasonlóan a magyarhoz.
VálaszTörlésNem úgy értettem - és a lengyel nyelvet sajnos csak kedvelem, de nem ismerem - hanem a használat nyelvi hangulatáról beszéltem, amikor az egyik alakra valamiféle kontrollálhatatlan érzelmi tartalom is rárakódik. (Nevezhető akár PC-nek is, bár szerintem nem teljesen ugyanaz az értelem.)
VálaszTörlésGondolhatnánk itt mondjuk arra, amikor Kádár mondja magára, hogy "mi kommunisták" vagy amikor mondjuk Gecse Géza mondta Kádárra a SZER-ban, hogy "kommunista", akár árnyaló jelző nélkül is. Valamiért a жид hangalak felvett egy pejoratív tartalmat (ahogy a magyarban a "zsidózik a kártya" - fordítva van; vagy a jelző, hogy "nagy zsidó vagy te!" megközelítően azt jelenti, hogy fukar, irigy, számító, tehát egy pszichikai megítélés is rátapadt a kifejezésre, de mások biztosan még tovább tudnák ragozni a kérdést), s talán az sem véletlen, hogy Ben Gurion sem Zsidóországnak nevezte az új országát (pedig ilyen javaslat is bolt), hanem Izraelnek. Merthogy állítólag, bár voltak az elnevezésre kollektív ötletek, de a végén ő egymaga döntött a kérdésben, amiben aztán mindenki megnyugodott.
De, mondom, sajnos a lengyel az kimaradt, akiket egyébként nagyra becsülök sok minden miatt - de ez már másik kérdés lenne.
Fütyülős vodka :)
VálaszTörlés(Csak azt akartam mondani, hogy értékelem a finom áthallást.)
VálaszTörlésno és a bő ing, az smafu? ;)
VálaszTörlés