Római híd a Wadi al-Murr fölött Irakban, Mosul mellett. A Tell Halaf ókori városát feltáró Max von Oppenheim német régész fotója, 1920-as évek.
Első közlése: National Geographic 2009 november
Római híd, jobb oldalon álló rendőrrel, Eski Mosul. Cat. Stein LHAS Photo 23/1(38)A Nagy Sándor perzsiai útját rekonstruáló Stein Aurél fotója, 1930-as évek.
Első közlése a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára
Keleti Gyűjteményének általunk készített
Stein Aurél-honlapján, 2008 április
Elég lehet feljutni rá... Érdekes... Meg az is, hogy ama nagy pesszimista életfilozófus jutott eszembe, a Nietzsche... Csak úgy fejből valami ilyesmit gondolt, hogy "Az ember híd és és nem cél. Azt szeretjük benne, hogy áttűnés és letűnés." Illik a hídhoz, az emberhez és helyhez is sajnos...
VálaszTörlésSzeretettel: Judit
Érdekes, hogy a híd rámpáját az emberek, vagy a természet elbontotta, pont a boltívvel nem tudott(tak) mit kezdeni?
VálaszTörlésNational Geographic :-)
VálaszTörlésköszönöm, látszik, milyen álmos voltam már éjfél után, az angol változatban meg kis p-vel hagytam Perzsiát.
VálaszTörlésblist: A rámpa alighanem döngölt földből volt, azt a szárazság, a szél és a nem-használat elmállaszhatta.
Judit: Igaz, és az is, hogy a két kép között változott az ember a hídon, de mégis hogy megemeli, hogy ha bárki is, de egy ember van a hídon!
volt ezeken fából egy járófelület-felépítmény, ami megszelidítette az ívet?
VálaszTörlésNem fából: apró kaviccsal kevert döngölt földből volt egy rámpa, amely már messziről nekifutott az ívnek, és amellett, hogy kellemesebbé tette a fel- és lemenetelt, oldaltámasztást is adott az ívnek. Ahol lehetett, ott persze kőből csinálták ezt is, de itt a mezopotámiai síkságon az ritka kincs volt, jó, hogy az ívre valót össze tudta szedni a légió. A döngölt földesnek pedig az a hátránya, hogy állandóan javítani kell, különben fokozatosan elporlik, és marad a híd kőcsontváza.
VálaszTörlés