Egyetlen virtuális cipősdobozból, fogalmazzunk így :)
Nekem mint fordítónak a leginkább a gépkönyv tetszik. A könyv számos fennmaradt lapja közül azért tettem be épp ezt, mert itt leesett a török felirat a „Patronenträgerfeder”-ről, és látszik, hogy német eredetieket ragasztottak fölül velük. Fantasztikus szakszótárt lehetne készíteni ezek alapján ma már ismeretlen gépek használaton kívüli német terminológiájához az 1924-es nyelvújítés előtti török nyelven, elfelejtett arab írással.
Pedig az örmény fontos nyelve volt a birodalomnak. 1915-ig a török városokban mindenütt, de elsősorban Isztambulban nagy számú örmény lakosság élt (Mikes Kelemen is beszámol erről), akik kiemelkedő kereskedelmi, gazdasági, kulturális szerepet játszottak. Isztambul hivatalos értesítőjét, a Takvim-i Vekayit is örmény nyomda adta ki 1831-től öt nyelven (a fenti négy mellett arabul is).
Elképesztő. Mindezt egyetlen cipősdobozból? Jobb, mint a bűvészek kalapja. :) (Legjobban talán az órás reklámja tetszik.)
VálaszTörlésEgyetlen virtuális cipősdobozból, fogalmazzunk így :)
VálaszTörlésNekem mint fordítónak a leginkább a gépkönyv tetszik. A könyv számos fennmaradt lapja közül azért tettem be épp ezt, mert itt leesett a török felirat a „Patronenträgerfeder”-ről, és látszik, hogy német eredetieket ragasztottak fölül velük. Fantasztikus szakszótárt lehetne készíteni ezek alapján ma már ismeretlen gépek használaton kívüli német terminológiájához az 1924-es nyelvújítés előtti török nyelven, elfelejtett arab írással.
Jé, ez fel sem tűnt elsőre... pedig reklám is pont a többnyelvűsége miatt fogott meg, az örményre pl. nem is gondoltam volna.
VálaszTörlésPedig az örmény fontos nyelve volt a birodalomnak. 1915-ig a török városokban mindenütt, de elsősorban Isztambulban nagy számú örmény lakosság élt (Mikes Kelemen is beszámol erről), akik kiemelkedő kereskedelmi, gazdasági, kulturális szerepet játszottak. Isztambul hivatalos értesítőjét, a Takvim-i Vekayit is örmény nyomda adta ki 1831-től öt nyelven (a fenti négy mellett arabul is).
VálaszTörlés