A tücsök és a hangya. toe2254 pólóterveAesopus csupán egy romlott és földhözragadt változatát hagyta ránk a tücsök és a hangya meséjének, állítja Poly A tücsök és a plebs című szép bejegyzésében. Az általa közzétett apokrif eredeti szerint a tücsök éppúgy szeretett volna gyűjteni a télre, mint a hangya. De ott volt az a csodálatos tehetsége, amely nem hagyta nyugodni, s amely szüntelenül azt parancsolta neki, mint a daimón Szókratésznek (Phaidón 60e): Μουσικὴν ποίει – Zenélj! És a tücsök, mit tehetett mást, zenélt, azt remélve, hogy akik lenyűgözve hallgatták őt egész nyáron át, majd gondoskodnak róla télen. Nem így történt. A magtárak ajtajai bezárultak előtte, mindenki elfordult tőle, és a tücsök szegényen és elhagyatottan halt meg – akárcsak Szókratész.
Steve Morrison rajza a tücsök és a hangya meséjéhez görög motívumok felhasználásával készített sorozatából
Poly története a mese egy másik változatát is eszembe juttatta. A Los lunes al sol – Hétfők napsütésben (2002) című szép spanyol film öt munkanélküliről szól, akiket sok ezer társukkal együtt nemrégiben bocsátottak el a galíciai hajóipar leépítésekor. Számunkra, akik hozzászoktunk már a kelet-európai szociofilmek komor hangulatához és a pusztulás képeihez, ebben a filmben az volt különösen szokatlan és megrendítő, hogy nemcsak a helyzet kilátástalanságáról és a belőle fakadó tragédiákról szólt, hanem újra meg újra a szolidaritás erejéről is, amely a legnehezebb körülmények között is képes felszínen tartani az embert.
A film egyik emlékezetes jelenete, amikor Santa, a főszereplő egy éjszakára helyettesíti barátja kamasz lányát, aki egy gazdag család gyerekénél babysitterkedik, de szeretne kimaradni a fiújával. Santa a tücsök és a hangya meséjét olvassa fel a kicsinek.
| La cigarra y la hormiga. Bueno, vamos a ver. Érase una vez un país en el que vivían una cigarra y una hormiga. La hormiga era hacendosa y trabajadora y la cigarra no. Le gustaba cantar y dormir, mientras la hormiga hacía sus labores. Pasó el tiempo, y la hormiga trabajó y trabajó todo el verano, ahorró cuanto pudo, y quando llegó el invierno, la cigarra se moría de hambre y de frío, mientras la hormiga, tenía de todo… ¡Qué hija de puta, la hormiga! La cigarra llamó a la puerta de la hormiga, que le dijo: Cigarrita, cigarrita, si hubieras trabajado como yo, ahora no pasarías hambre y frío… ¡¡y no le abrió la puerta!! ¿Quién ha escrito esto? Porque esto no es así. Esto no es así. La hormiga esta es una hija de la gran puta y una especuladora. Y además, aquí lo que no dice es por qué unos nacen cigarras y otros hormigas, porque si naces cigarra estás jodido, y eso aquí no lo pone, ¿eh? ¡eso aquí no lo pone! | A tücsök és a hangya. No lássuk. Volt egyszer egy ország, amelyben élt egy tücsök és egy hangya. A hangya szorgalmas volt és dolgos, de nem így a tücsök. Ő csak énekelni és aludni szeretett, míg a hangya szorgoskodott. Telt-múlt az idő, a hangya egész nyáron át csak dolgozott, annyit keresett, amennyit csak bírt, és amikor eljött a tél, a tücsök megveszett a hidegtől és az éhségtől, míg a hangyának megvolt mindene… A kurva mindenit a hangyának! A tücsök kopogtatott a hangya ajtaján, aki azt mondta neki: Tücsköcském, tücsköcském, ha úgy dolgoztál volna, mint én, most nem éheznél és nem fáznál – és nem nyitott neki ajtót!!! Ki írta ezt? Merthogy ez nem így van. Ez nem így van. Ez a hangya egy rohadt kurva spekuláns. És amellett itt semmit se mondanak arról, miért születnek egyesek tücsöknek és mások hangyának. És azt sem, hogy ha tücsöknek születtél, akkor mért basznak ki veled folyton! Ezt itt nem mondja, meg, he? ezt nem mondja meg! |
Vasárnap egy belvárosi templomban a népszerű pap az irgalmas szamaritánus történetét fejtegette. Vezérmotívuma az volt, hogy manapság nem lehet tudni, kivel találkozik az ember, s hogy aki rászorulónak látszik, az többnyire csak át akarja verni az embert. E motívum mentén végül eljutott oda, hogy a példabeszédben valószínűleg a pap és a levita járt el helyesen. Szerettem volna mindjárt hírt adni az exegézisnek erről a radikális fordulatáról, csak magam sem tudtam, hogy fogjak hozzá. A tücsök és a hangya történetének ez a változata most megadta hozzá a textust.
A tücsök és a hangya. A tétlenség ellen. The child’s illuminated fable-book, 1847
Hajnóczy Péter: "A hangya és a tücsök" című novellája ismét egészen más megvilágításba helyezi a történetet. Bár magának a szerzőnek a sorsára alighanem inkább Poly változata illik.
VálaszTörlésNagyon jó, erre a novellára már nem is emlékeztem. Közben az angol változat kommentárjában Araz emlékeztetett a rovarkutató Henri Fabre La Fontaine-ellenes tromfjára, amellyel a tényleges rovartani helyzetet bemutatva a visszájára fordítja a történet morálját.
VálaszTörlésén is elég furcsa prédikációt hallgattam a hétvégén, de hát azt hiszem nyomába sem ér annak, amiben neked volt részed!
VálaszTörlésmég néhány ilyen ideológus, és kimagyarázzák az összes kényelmetlen erkölcsi útmutatást, amit a kereszténység ránktukmálna! huszárosan! ;>
(még az a kérdés, hogy a szamaritánus csak egy lúzer vagy veszedelmes felforgató esetleg)
hát eleve egy gyanús figura, ugye, merthogy miért szamaritánus valaki, amikor lehetne becsületes templombajáró zsidó is
VálaszTörlésaz ilyentől tényleg minden kitelik. szóval megtalálta zsák a foltját
amúgy a kimagyarázóknak teljesen igazuk van. Jézus maga mondja, hogy az ő terhe könnyű. A pap és a levita ennek szellemében járt el, csak a szamaritánus nem vette komolyan ezt a differentia specificát, és ütötte az orrát olyasmibe, ami egyáltalán nem rá tartozott.
VálaszTörlésEgyébként Jézus sehol nem állítja, hogy a szamaritánus járt volna el helyesen, csak azt kérdezi meg, hogy melyikük volt a véres ember felebarátja. És hát persze, hogy a szamaritánus, mert az olyannak, aki összevagdalja magát és kifekszik az út szélére, hogy szánalmat keltsen – szó szerinti idézet a vasárnapi prédikációból –, annak felebarátja a tambovi farkas, de nem én. Embert felebarátjáról, ugye.
mi a baj velem?
VálaszTörlésIsaac Asimov egyik nem sci-fi művében olvastam, hogy a szamaritánus történet poénja elveszett az elmúlt 2000 évben, mert a Bibliából már nem derül ki, hogy a pappal és a levitával szemben a szamaritánus egy ellenséges törzs tagja volt, aki ennek ellenére nyújtott segítséget a rászorulónak.
VálaszTörlésA tücsök-hangya összehasonlítás pedig igen divatos mostanában kis hazánkban, a roma-magyar különbség kihangsúlyozására egyes alulművelt körökben. De a tényleges helyzetről mindenki megfeledkezik Aesopusnak köszönhetően, miszerint télen a gyűjtögetéstől, zenétől függetlenül megdöglik a mese mindkét eredeti szereplője...
Sőt nem is ellenséges törzs, hanem ami még rosszabb: eretnek. A szamaritánusok Észak-Izraelben éltek (sőt élnek mindmáig), és csak Mózes öt könyvét ismerik el, de azt is másként értelmezik, mint a zsidók. Az ellenséggel ki lehet békülni, de az eretnekkel, ha meg nem tér, soha… :)
VálaszTörlésGalilea még Szamáriánál is északabbra feküdt, ezért is volt olyan rossz híre Jeruzsálemben: „Mi jó jöhet Galileából?”
A tücsök-hangya tényleges helyzet azért árnyaltabb. Mindenekelőtt az eredeti görög mesében kabóca szerepel, csak a mérsékelt égövön fordítják többnyire tücsöknek, ahol nem ismerik a kabócát. A kabóca és a hangya viszonyáról pedig Henri Fabre, a nagy rovarkutató mutatta ki gyönyörű századeleji könyvében (amelyre Gerald Durrell akkora hálával emlékszik vissza), hogy pont a fordítottja történik: a kabóca születése után nem sokkal meghal, de addig is az ő nektárjából élnek a hangyák.
Megelőztél. A törzs nekem is gyanús volt, hogy rosszul emlékszem, így előkapartam a könyvet (Isaac Asimov: A Hold tragédiája, Kozmosz Könyvek, Budapest 1979, 235-237. o.).
VálaszTörlés