A régi könyvekben lévő „idegen anyagok” külön pirosbetűs fejezetet érdemelnének a bibliofília nagy enciklopédiájában. Addig is, amíg ezt meg nem írják, az előző bejegyzés könyvtáblába épített zarándokszakálla után ide kívánkozik egy korábbi felfedezésünk. Erről ugyan annak idején már beszámoltunk a Studiolum „szakmai blogjában”, a spanyol nyelvű Mesa revueltá-ban, de végre itt az apropó, hogy a Wang folyó magyar olvasóinak is bemutathassuk.
Nemrégiben különös élményem volt. Petrus Canisius Opus Catechisticum sive De Summa Doctrinae Christianae művének 1586-os kölni kiadását (katalógusszám: 542.863) kértem ki a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, s ahogy a kötet megérkezett, az első dolog, amely felkeltette a figyelmemet, olyasvalami volt, amelyet leginkább a könyv lapjai közül függő pápai bullaként lehetne jellemezni:
De akármennyire nagy tekintélyű volt is Canisius Catechismus-a a maga idejében, ez a függelék mégsem pápai bulla volt. Körirata azt hirdette enyhén archaizáló helyesírással:
Vajon egy rendkívül lelkiismeretes restaurátor opus magnuma volt ez a rendkívüli természethistóriai gyűjtemény? Valamely übertriebener Antiquargeist kiáradása? A zoohistória fanatikusáé avant la lettre? Annyi bizonyos, hogy a kommunizmus delelőjén olcsó áru volt az idő, s a dolgozó megengedhette magának, hogy addet limam, azaz hosszan elbíbelődhessen egy könyvkötés minden apró részletével.
Az egyetlen zavarbaejtő körülmény a bulla első évszáma, mely e késő reneszánsz rovarok első sírbatételének időpontját jelzi tetemeik 1962-es transzlációja előtt. Ez az évszám ugyanis 1574, amely tizenkét évvel megelőzi e Catechismus kinyomtatását. Vajon egy másik kötetből helyezték át e-rovarokat e-könyvbe? Eredetileg egy korábbi mű sírboltja borult föléjük, ám a restaurátor méltóbbnak ítélte, hogy e nagy tekintélyű Catechismus védelmében kecsegtetőbb kilátásokkal nézzenek a dies irae elébe? Avagy ennyire nem számított az idő a kommunizmus delelőjén?
Nemrégiben különös élményem volt. Petrus Canisius Opus Catechisticum sive De Summa Doctrinae Christianae művének 1586-os kölni kiadását (katalógusszám: 542.863) kértem ki a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, s ahogy a kötet megérkezett, az első dolog, amely felkeltette a figyelmemet, olyasvalami volt, amelyet leginkább a könyv lapjai közül függő pápai bullaként lehetne jellemezni:
De akármennyire nagy tekintélyű volt is Canisius Catechismus-a a maga idejében, ez a függelék mégsem pápai bulla volt. Körirata azt hirdette enyhén archaizáló helyesírással:
E-ROVAROKAT E-KÖNYV
LAPJAI KÖZÖTT TALÁLTAM.
MDLXXIV - 1962
LAPJAI KÖZÖTT TALÁLTAM.
MDLXXIV - 1962
Vajon egy rendkívül lelkiismeretes restaurátor opus magnuma volt ez a rendkívüli természethistóriai gyűjtemény? Valamely übertriebener Antiquargeist kiáradása? A zoohistória fanatikusáé avant la lettre? Annyi bizonyos, hogy a kommunizmus delelőjén olcsó áru volt az idő, s a dolgozó megengedhette magának, hogy addet limam, azaz hosszan elbíbelődhessen egy könyvkötés minden apró részletével.
Az egyetlen zavarbaejtő körülmény a bulla első évszáma, mely e késő reneszánsz rovarok első sírbatételének időpontját jelzi tetemeik 1962-es transzlációja előtt. Ez az évszám ugyanis 1574, amely tizenkét évvel megelőzi e Catechismus kinyomtatását. Vajon egy másik kötetből helyezték át e-rovarokat e-könyvbe? Eredetileg egy korábbi mű sírboltja borult föléjük, ám a restaurátor méltóbbnak ítélte, hogy e nagy tekintélyű Catechismus védelmében kecsegtetőbb kilátásokkal nézzenek a dies irae elébe? Avagy ennyire nem számított az idő a kommunizmus delelőjén?
Meg mernék esküdni, hogy ezt a posztot (király egyébként!) már olvastam itt régebben. Az rss-readeremben (NetNewsWire) mégis mai dátummal jelenik meg. What gives?
VálaszTörlésÁtugrottad az első bekezdést! A Mesa Revueltán olvastad, amikor ott először megjelent. De magyarra csak most fordítottam le.
VálaszTörlésBocs, azt hittem, megint az NNW szórakozik velem, mostanában kilószám hozza nekem újdonságként a nyári blogposztokat. Biztos valami _bug_ (hogy a témánál maradjak, hehe).
VálaszTörlésCsodás találat! Megjegyzem, hogy a fotón látszik a restaurátor neve - Vörös Gyula - és az évszám: 1962. Szerintem egyébként szimplán elrontotta a római számmal írt dátumot, talán egy másik, éppen restaurálás alatt levő könyv tévesztette meg.
VálaszTörlésIgen, alapjában én is ezt gondolom, de jólesett magasabb röptű magyarázatok után kutatnom…
VálaszTörlésVörös Gyulának a lelet kapcsán utánakérdeztem az őskönyvtárosoknál, akik még ismerték őt. Csöndes, szerény ember volt, senki nem nézett volna ki belőle ennyi humort…
jé! már 1962-ben volt e-könyv...
VálaszTörlésaz semmi, de e-rovar is! pedig annak az előállításán még most is dolgoznak a japán tudósok
VálaszTörlészseniális nép a magyar
míves haszontalanságokkal bíbelődni a legjobb dolog a világon.
VálaszTörlésbizonyság erre sok egyéb mellett a Wang folyó versei…
VálaszTörlés