tag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post3594624294988951360..comments2024-03-22T09:06:32.074+01:00Comments on A Wang folyó versei: GyászindulóStudiolumhttp://www.blogger.com/profile/06377777909296284368noreply@blogger.comBlogger22125tag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-53420602572111077422018-01-19T10:43:11.093+01:002018-01-19T10:43:11.093+01:00Risk nevű település viszont nincs.Risk <a href="https://library.hungaricana.hu/en/view/MolDigiLib_MOLsegedl_04_2/?pg=288&layout=s" rel="nofollow">nevű település</a> viszont nincs.Tamas DEAKhttps://www.blogger.com/profile/16891198380147472201noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-48019639409980040132018-01-15T12:23:00.451+01:002018-01-15T12:23:00.451+01:00Köszönöm! Valamiért ma - haláleset miatt? - eszemb...Köszönöm! Valamiért ma - haláleset miatt? - eszembe jutott a "Munkás gyászinduló", meg hogy egy szimfóniában idéződik. És itt rátaláltam Sosztakovics 11.-re. Még egyszer köszönöm!Anonymoushttps://www.blogger.com/profile/13378465299867321043noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-60823260107998127912014-10-31T07:08:36.342+01:002014-10-31T07:08:36.342+01:00meg egyszer a "ביי מיר ביסטו שיין" cimu ...meg egyszer a "ביי מיר ביסטו שיין" cimu dalrol:<br />a You Tube-on lehet talani tobb eloadot aki ezt a dalt enekli.A<br />szovegiro a wiki szerint Mo-on szuletett.<br /><br />The story of this tune's stratospheric rise is as unlikely as that of Yiddish swing itself. “Bei Mir Bist Du Schoen” was composed by Sholom Secunda for a 1932 Yiddish musical that opened and closed in one season. Fast-forward to 1937. Lyricist Sammy Cahn and pianist Lou Levy were catching a show at the Apollo Theater in Harlem when two black performers called Johnnie and George took the stage singing "Bei Mir Bist Du Schoen" -- in Yiddish. The crowd went wild. Cahn and Levy couldn't believe their ears. Sensing a hit, Cahn convinced his employer at Warner Music to purchase the rights to the song from the Kammen Brothers, the twin-team music entrepreneurs who had bought the tune from Secunda a few years back for the munificent sum of $30.<br />Cahn gave "Bei Mir" a set of fresh English lyrics and presented it to a trio of Lutheran sisters whose orchestra leader, oddly enough named Vic Schoen, had a notion of how to swing it. The Andrews Sisters' debut 78 rpm for the Decca label hit almost immediately. The era of Yiddish swing had begun.<br />"Bei Mir" would soon be covered by virtually every pop and jazz artist of the age, and was even retranslated into French, Swedish, Russian -- and German. (The song was a hit in Hitler's Germany until the Nazi Party discovered that its composer was a Jew, and that the song's title was Yiddish rather than a south German dialect.)<br />The song's success also sparked frenzied searches for other Yiddish crossover hits. Some attempts, like "Joseph, Joseph" ("Yosl, Yosl"), by the team of Chaplin and Cahn for the Andrews, and "My Little Cousin" ("Di Grine Kuzine"), by Benny Goodman, found modest success. But no Yiddish song would ever hit it as big again.<br />Sammy Cahn claimed that he bought his mother a house with money earned from "Bei Mir." For her part, the mother of Sholom Secunda visited the synagogue every day for a quarter century to ask God for forgiveness, certain that he was punishing her son for a sin she had committed.<br /><br />Meg valami, a dal szovegenek szerzoje<br />Mo-on szulatett<br />(wiki)<br />Jacob Jacobs (born Yakov Yakubovitsh) (1890–1977), Yiddish theater and vaudeville director, producer, lyricist, songwriter, coupletist, character actor, comic born in Risk, Hungary. In 1904 the family emigrated to the United States and Jacobs worked in a soda factory, later in a sheet-metal factory, and then learned tailoring.[1]<br /><br />In 1907 he joined the chorus in a vaudeville theater and he sang couplets on Sundays, when vaudeville plays could not be presented. The following year he was hired as a vaudeville actor. In 1911 he was in his first play, Leon Kobrin's Yankel Boyla in the Odeon theater. In 1912 he became director of the Lyric Theater in Bronsville, and then a partner with Nathan goldberg in the Lennox Theater in Harlem.[1]<br /><br />From 1926-1930 he was co-director of the National Theater, and subsequently the Prospect Theater in the Bronx. He wrote the music to his own couplets. He married Rebecca Treitler (Betty), daughter of the Yiddish theater director.[1]<br /><br />In 1932 he collaborated with composer Sholom Secunda on a Yiddish musical comedy, I Would If I Could. Although the show was not a great success it did produce a song that become a #1 hit, Bei Mir Bistu Shein[2]<br /><br />He wrote, composed and directed the Broadway show, "The President's Daughter" in 1970. He's buried in Mount Hebron Cemetery, in the Yiddish Theatrical Alliance area: Block 67, ref. 1, section A-D, Line 16, Grave 5 [3]דודnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-674581056086825802014-10-31T04:46:58.728+01:002014-10-31T04:46:58.728+01:00HAKOHEN:
Azt irta hogy hogy nem tudja a "bay ...HAKOHEN:<br />Azt irta hogy hogy nem tudja a "bay mir biztu shein" cimu dal szoveget,<br />ezert idemasoltam a jiddisch wiki-bol<br /><br />בייַ מיר ביסטו שיין<br />כ´וויל דיר זאָגן, דיר גלייַך צו הערן<br />אַז דו זאָלסט מיר ליבע ערקלערן<br />ווען דו רעדסט מיט די אויגן<br />וואָלט איך מיט דיר געפֿלויגן וווּ דו ווילסט<br />ס´אַרט מיך ניט אָן ווען דו האָסט אַ ביסל שכל<br />און ווען דו ווייַזט דייַן קינדערשן שמייכל<br />ווען דו ביסט ווילד ווי אינדיאַנער<br />ביסט אפֿילו אַ גאַליציאַנער<br />זאָג איך: דאָס אַרט מיך ניט<br /><br />בייַ מיר ביסטו שיין,<br />בייַ מיר האָסטו חן,<br />בייַ מיר ביסטו דער שיינסטער אויף דער וועלט.<br />בייַ מיר ביסטו גוט,<br />בייַ מיר האָסטו "איט",<br />בייַ מיר ביסטו טייַערער פֿון געלט.<br />פֿיל שיינע מיידעלעך האָבן שוין געוואָלט נעמען מיר,<br />און פֿון זיי אַלע אויסגעקליבן האָב איך נאָר דיך.<br /><br />װען דו זאָלסט זײַן שװאַרץ װי אַ טאָטער,<br />װען דו האָסט אױגן װי בײַ אַ קאָטער,<br />און װען דו הינקסט צוביסלעך,<br />האָסט קרומע פֿיסלעך,<br />זאָג איך: דאָס אַרט מיך ניט.<br />און װען דו האָסט אַ נאַרישן שמײכל,<br />און װען דו האָסט װײַזתאס שׂכל,<br />װען דו ביסט װילד װי אַן אינדיאַנער<br />אַפֿילו אַ גאַליציאַנער<br />זאָג איך: דאָס אַרט מיך ניט.<br /><br />בײַ מיר ביסטו שײן,<br />בײַ מיר האָסטו חן,<br />בײַ מיר ביסטו אײנער אױף דער װעלט.<br />בײַ מיר ביסטו גוט<br />בײַ מיר האָסטו יט,<br />בײַ מיר ביסטו טײַערער פֿון געלט.<br /><br />פֿיל שײנע ײִנגלעך האָבן שױן געװאָלט נעמען מיך<br />און פֿון זײַן אַלע אױסגעקליבן האָב איך נאָר דיך.<br />בײַ מיר ביסטו שײן<br />בײַ מיר האָסטו חן<br />בײַ מיר ביסטו אײנער אױף דער װעלט<br /> דודnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-58583915895585330382011-10-31T14:50:10.829+01:002011-10-31T14:50:10.829+01:00mármint az offtopic dalnak :)mármint az offtopic dalnak :)Tamas DEAKhttps://www.blogger.com/profile/16891198380147472201noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-5055789059447935772011-10-31T14:43:47.240+01:002011-10-31T14:43:47.240+01:00Ez meg talán a legősibb, 1932-bőlEz <a href="http://www.youtube.com/watch?v=vftYsKOG4vo&feature=related" rel="nofollow">meg talán a legősibb</a>, 1932-bőlTamas DEAKhttps://www.blogger.com/profile/16891198380147472201noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-82582009847899988862010-11-12T14:37:14.844+01:002010-11-12T14:37:14.844+01:00Még visszatérve a Muzsikás együtteshez: 2001-ben j...Még visszatérve a Muzsikás együtteshez: 2001-ben jelent meg a német Oriente Musik kiadónál a Di Naye Kapelye autentikus klezmer zenét játszó együttes „A Mazeldiker Yid” című (egyébként Budapesten fölvett) CD-je, Sípos Mihály és Éri Péter vendégszereplésével. Több magyar vonatkozása is van, ebből kettő. A „L’Chaim Jó Testvérek” héber-magyar keverék szöveg, amit jól hallani az énekestől (tán Bob Cohentől?). A másik a „Borey Olam” című haszid dal, amelynek első része a mellékelt tájékoztató szerint csaknem azonos a „Túri vásár” c. magyar népdallal, míg a második rész a „Már én többet a főutcán” c. magyar népdalt foglalja magában. Mármint zeneileg, mert a szöveg Elijah (Elijahu, Éliás, Illés) próféta apokrif legendájáról szól.<br /><br />Hogy ne zsidózzak annyit, hadd említsem meg (talán a vándorlás kategóriájába sorolva) a Lili Marleen esetét. Mint ismeretes, ez a II. világháború német katonáinak kedvenc nótája volt. Keletkezése jóval korábbra tehető, és a legenda szerint a német szerző ismert két hölgyet, akiknek egyike Lili névre hallgatott, a másik pedig Marleenre. Nos szvsz nem tudott választani közülük, ezért lett dalának címe: Lili Marleen. További legenda: az Európában harcoló ami katonák meghallották a lövészárkokon átívelő dalt, ami a német hangszórókból jött, és kö-vetelték, hogy nekik is játsszák le, természetesen angolul. És lőn. Az már nem le-genda, hanem történelmi tény, hogy a Németországból az USA-ba emigrált Marlene Dietrich dalaival járta az ami katonai táborokat, harcra lelkesítve a kato-nákat – és azok között a Lili Marleen is szerepelt. Egyidejűleg Magyarországon a Városi (ma Erkel) Színházban rendezett és a rádió által is közvetített kívánsághangversenyeken az egyik sláger a Nagykovácsi Ilona által énekelt „Kívül a kaszárnyán…” c. nóta volt – természetesen a Lili Marleen magyar szövegű változata. Még ismert volt a „Szeretlek Márikám…” refrénű fordítás is meg még ki tudja hány.<br /><br />Last but not least. A II. világháború előtti szovjet film egyik emblematikus (és mai magyar filmesztéták szerint is klasszikusnak mondott) alkotása volt a Makszim-trilógia. (Készült 1934-1937-ben, rendező Kozincev és Trauberg, címszereplő Csirkov, zeneszerző Sosztakovics.) A szentpétervári munkás Makszim a XX. század első két évtizedében játszódó trilógiát végigénekelte egy dallal, ami örökzöld jel-legét kb. háromnegyed évszázad után is megőrizte: „Где эта улица, где этот дом, где эта девушка в кто я влюблён…”. (Valami nyelvtanilag nem stimmel, de vagy én hallottam félre annyiszor, vagy a prozódia igénye fölülírta a nyelvhelyes-séget.) Magyarul emlékeim szerint: „Hol az az utca és hol az a ház, hol az a kis-lány, kit szívedbe zársz” – avagy „…ki szívébe zár”. Nyilván az elmúlt ifjúság és az eltűnt szerelem iránti vágyakozás tette örökzölddé ezt a filmdalt, túl minden poli-tikán és ideológián.<br /><br />Namármost idáig ennek semmi köze témánkhoz. Ámde. Éliás Tibor, a Musica Hungarica sorozat producere és kiadója 1998-ban úgy döntött, hogy összehoz egy alkalmi együttest Nosztalgia Klezmer Band néven, amelyben saját magán, a rádiós zenei rendező Csermely Zsuzsán és az énekhangjáról addig nem ismert Szombathy Gyula színészen kívül számos kiváló zenész foglalt helyet. Kiadták a „Shalom!” című CD-t, majd ennek sikere miatt egy másikat is. Nos, a „Shalom!” egyik száma jiddisül: „Vi is dos gesele”, zenéjét egy bizonyos Ellstein, magyar szövegét Grabócz Gábor írta (utóbbi neve szintén sokszor látható az ötvenes évek kottáinak jobb felső sarkában). Ezek után talán senkit sem lep meg, hogy a jiddis kezdés után a magyar szöveg így folytatódik: „Volt egy kis utca és volt egy kis ház…”. A zene pedig azonos a Makszim-filmek dalával. Sosztakovicsról köztudott volt, hogy nem csak filmdalaiban (ld. Berlin eleste), de legnagyobb szimfóniáiban is szeretett más zeneszerzőktől… khm… átvett elemeket fölhasználni (pl. Wagner, Bartók stb.). Szóval, hallgatva Makszim dalát, az a benyomásom, hogy ez egy olyan zsidós…? vagy talán oroszos…? vagy talán olyan oroszos-zsidós…? dalocska.HaKohennoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-56936806777764733942010-11-12T14:34:53.792+01:002010-11-12T14:34:53.792+01:00Ígéretemhez. Sokféleképpen vándorolnak dalok (term...Ígéretemhez. Sokféleképpen vándorolnak dalok (természetesen nem csak az ún. mozgalmi dalok) és alakulnak át. Néhány emlék, benyomás és adat erről:<br /><br />Az egyik ilyen átalakulás (vagy mi), ha legendák fűződnek köréjük. Ilyen az említett Lenin-dal alcíme: „Lenin kedvenc dala”. De ilyen az is, amit Két Sheng szerelmese említ „Mikor lesz az már?” c. bejegyzésében. Eszerint a „Szól a kakas már” nem csak a nagykállói rebbe kedvenc dala volt, hanem talán ő is írta. Ugyanilyen legenda volt a „Szuliko” c. grúz népdal (műdal?), amely a korabeli legendák szerint nem csak Sztálin kedvenc dala volt, hanem ő is írta volna.<br /><br />A leggyakoribb tán az eredetitől teljesen eltérő szöveg keletkezése és továbbélése. Ennek legismertebb esete Erkel Hunyadi Lászlója első felvonásának zárókórusa: „Meghalt a cselszövő, nem dúl a rőt viszály…” ilyen változata: „Árnyas erdőben szeretnék élni nyáron át…”. Ez egyes emlékek (legendák?) szerint a korabeli (talán a Bach-korszakbeli) cenzúra kikerülésére született. Bár ma már olyan utalások is vannak, hogy ennek a változatnak az eredete egy német népdal (?!). <br /><br />Azt meg kevesen tudják vagy szemérmesen hallgatnak róla, hogy a kívánságműsorokban kb. havonta Koós János előadásában, Zsüti (G. Dénes György) szövegével elhangzó „Egy ősz hajú asszony” c. könnyfacsaró sláger eredetileg az „A yidishe Mame” („Egy zsidó anya”) c. műdal, amely a klezmer zene világslágerévé vált. (Bár nincs szó két teljesen különböző dalról, az igazság kedvéért el kell mondani, hogy a jiddise máménak kicsit más tradíciókból táplálkozó gyökerei vannak, mint az ősz hajú asszonynak.)<br /><br />Hadd említsem meg még e témában azt a slágert vagy mit, amit boldogult egyetemista koromban egy építőtáborban harsogott a tábori hangszóró valamilyen lemezről, és később is találkoztam vele. Csak töredékesen emlékszem a meglehetősen frivol szövegre: „Add ide a didit! A didit nem adom!…” és „A didi kőkemény, a didi hófehér…” Talán érthető a meglepetésem, amikor a 90-es években, a klezmer zene csúcsidőszakában több helyen is találkoztam ugyanezzel a zenével. Így a most kezemben levő kazettán (Rainer Lemke: Daffke – Jiddische Lieder, Hänssler-Verlag, 1995.) „Bay mir bistu sheyn” (angolul: „Mean that you’re grant”) címen ott van. (Sajnos, nem tudok jiddisül, és szöveg sincs a kazettához tartozó leíráson, csak ez: „Populäres Liebeslied, das zum Schlager avancierte.”.)<br /><br />(Folyt. köv.)HaKohennoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-28080744952503956772010-11-10T18:43:31.244+01:002010-11-10T18:43:31.244+01:00Megjött, nagyon köszönöm! Nagyon jók ezek a kiegés...Megjött, nagyon köszönöm! Nagyon jók ezek a kiegészítések. Igen, a kétszeres (moszkovita + későbbi hazai) fordítás minden ideológiai háttér nélkül is magyarázná a Munkás-gyászinduló kétféle szövegét. (Bár az időközben meginterjúvolt 60-70 év közötti régi mozgalmár ismerős elutasította azt az abszurd feltevést, hogy kétféle fordítás lenne. Szerinte egyazon szöveg versszakai ezek mind, csak míg az ötvenes évekig az első kettőt, az ötvenes évek után inkább a következőket énekelték… Így keletkeznek az akár még redundancia árán is mindent megőrző hagiográfiai kompilációk.)<br /><br />Hogy Iljics kedvenc dala volt-e, azt nem tudom én sem. De ha volt ilyen alcíme egy (vagy több) közismert orosz daloskönyvben, akkor a szövegírók jó okkal komponálhattak helyette Leninről szóló dalt.Studiolumhttps://www.blogger.com/profile/06377777909296284368noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-52061148723768814432010-11-10T18:15:55.617+01:002010-11-10T18:15:55.617+01:00A gugli visszaköhögött, hogy túl hosszú a szövegem...A gugli visszaköhögött, hogy túl hosszú a szövegem. Ám mégis közölte ezután, hogy elmentette. Remélem megmarad, de a Wordből másoltam ide, úgyhogy van máááááááásik!HaKohennoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-63934852603556651862010-11-10T18:11:09.883+01:002010-11-10T18:11:09.883+01:00@Studiolum:
Most alaposabban végigolvastam a bej...@Studiolum:<br /><br />Most alaposabban végigolvastam a bejegyzést. Valóban imponáló, ahogy visszaértél a Lenin-dalhoz. Itt most csak néhány pontosító kiegészítést tennék:<br /><br />1. A Lenin-, illetve Munkás-gyászindulónak tényleg nincs köze a Lenin-dalhoz, bár utóbbi, amint ez a szövegközlésedből kiderül, szintén gyászinduló (pontosabban gyászének). Az előbbi kétféle fordítása szerintem azzal magyarázható, hogy a háború alatt Moszkvában működött az Idegennyelvű Kiadó (asszem, így hívták), ami magyarul is adott ki könyveket. Ezek azután 1944 végén, 1945 elején bekerültek a hazai könyvforgalomba. És ezek között voltak dalok, dalszövegek, a moszkvai emigráció költői (pl. Hidas Antal) által lefordítva. Persze, nem csak szovjet, hanem francia (pl. Marseillaise, Carmagnole), német (pl. Hanns Eisler szerzeményei) és egyéb dalok is. Mármost amikor a háború befejezése után eljöttek az „ötvenes évek”, akkor már voltak hazai költők és dalszövegírók, akik esztétikailag és a magyar stílus szempontjából jobban fordították le ugyanazokat a dalokat. (Persze, nem csak könyvek voltak, hanem szovjet együttesek [Novikov-együttes, Alekszandrov-együttes] és magyar együttesek is, amelyek élőben is terjesztették + rádiófelvételek.) Ezért bár nem tudom biztosan, de gyanítom, hogy a második változat nem 1956 utáni, hanem korábbi. 1956 után bár szelektálva de még sokáig énekeltük ezeket, de a régiekből már új fordítások nem nagyon keletkeztek.<br />2. Itt van nálam a Песенник című daloskönyv (csak szövegek vannak benne, ha jól számoltam, 136 különféle dalé). Kiadta a Penzai Területi Kiadó 1951-ben, 30.000 példányban. A kötelező szovjet himnusz és az Internacionálé után nyolc fejezetbe vannak csoportosítva a dalok: A bölcs, drága és szeretett Sztálinról; A békéért, a boldogságért; A szeretett hazáról; Történelmi-forradalmi dalok; A nagy honvédő háború dalai; A munka a mi örömünk, a munka a mi büszkeségünk; Szovjet lírai dalok; Régi népdalok; Kolhozénekek (припевки). Sztálin van, Lenin nincs – ez érthető a kiadás évszámából, amikor Sztálint mindennél jobban fölmagasztalták, Lenint pedig háttérbe szorították.<br />3. Az általad is közölt ún. Lenin-dal a Történelmi-forradalmi dalok közé került, a Varsavjanka, a Fel vörösök, proletárok, az Amúri partizánok dala és a Poljuska társaságába. Szövege betűszerint megegyezik az általad közölttel, két kivétellel. Az egyik lényegtelen apróság: minden négysoros versszak utolsó két sorához oda van írva, hogy ’2 раза’ – vagyis megismételendő. A másik lényegesebb: a cím (’Замучен тяжёлой неволей’) alatt egy alcím: Любимая песня Ильича (Iljics kedvenc dala). Azt nem tudom, hogy valóban Lenin kedvenc dala volt-e (egy gyászdal!), vagy inkább egy utólag kreált legenda-e.<br />(Na, rohadt lassú volt a Word szimbólumkészletéből egyenként kiszedni a cirill betűket, remélem a blogmotorod hajlandó lesz bemásolni.) Most egyelőre ennyit; majd még akarok valamit mondani a dalok vándorlásáról és metamorfózisáról.HaKohennoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-71331192211694702372010-11-09T21:39:09.405+01:002010-11-09T21:39:09.405+01:00Nagy kár pedig, mert örülnék neki. Lehet, még míg ...Nagy kár pedig, mert örülnék neki. Lehet, még míg emlékszel rá, érdemes lenne még egyszer megpróbálni.<br /><br />Én, hasonló tapasztalatok óta, mindig szövegszerkesztőben írok kommentet, és onnan másolom be a komment-ablakba, vagy ha itt írom meg, akkor küldés előtt Ctrl+C-vel kimásolom. Sok ilyen gépi törlést megúsztam már vele…Studiolumhttps://www.blogger.com/profile/06377777909296284368noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-33143127080348669192010-11-09T21:27:36.223+01:002010-11-09T21:27:36.223+01:00Írtam még egy jó hosszú kommentet, de a gép törölt...Írtam még egy jó hosszú kommentet, de a gép törölte. Sajnálom, mert egy órám ment rá, hogy összeszedjek néhány adatot. Nincs kedvem újra megpróbálni. (Lehet, hogy hosszú volt, és unta a gép?)HaKohennoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-87236045350955547932010-11-09T20:39:16.181+01:002010-11-09T20:39:16.181+01:00@ÉvaZsuzsanna:
Sose szégyeld. Érdemes szembenézni...@ÉvaZsuzsanna:<br /><br />Sose szégyeld. Érdemes szembenézni a múltunkkal. És ha van bátorságunk, elválasztani az ocsút a búzától (bár azért ez nem ilyen egyszerű és nyilvánvaló).<br /><br />Ne köpjük le az ifjúságunkat. Épp elég baj, hogy elmúlt.<br /><br />És hogy stílszerű legyek: a múltat végképp eltörölni...? Hát ez az, ami nem megy, és nem is szabad.HaKohennoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-4690131743970824132010-10-20T08:07:41.013+02:002010-10-20T08:07:41.013+02:00Az ugye attól függ, milyen nyelven. Németül Kampf ...Az ugye attól függ, milyen nyelven. Németül Kampf (így, nagy K-val), jiddisül – ahogyan a vers szemmel láthatólag íródott – Kamf.Studiolumhttps://www.blogger.com/profile/06377777909296284368noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-67102983048694448152010-10-19T23:03:59.255+02:002010-10-19T23:03:59.255+02:00nem Kamf az, hanem kampf!nem Kamf az, hanem kampf!Unknownhttps://www.blogger.com/profile/01730719377144387273noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-3227709881016306472009-04-18T11:15:00.000+02:002009-04-18T11:15:00.000+02:00:):)Studiolumhttps://www.blogger.com/profile/06377777909296284368noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-55605942498195778492009-04-18T11:08:00.000+02:002009-04-18T11:08:00.000+02:00ez egy aranybánya. köszönöm az emberiség nevében.ez egy aranybánya. köszönöm az emberiség nevében.sanjiono@gmail.comhttp://kroki.blog.hunoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-71412565456942376272008-12-22T01:46:00.000+01:002008-12-22T01:46:00.000+01:00Nagyon jó a történet, büszkék lehetünk, hogy mi is...Nagyon jó a történet, büszkék lehetünk, hogy mi is hozzáköltöttünk valamit az énekelt Lenin-eposzhoz. :-)<BR/><BR/>A Beethoven-féle áthallás viszont nem tűnik helytállónak, mert elég pontosan lehet tudni, hol és milyen orosz téma jelenik meg az Allegrettóban. Te - gondolom - az e-moll bevezetőben véled viszonthallani a gyászindulót, pedig az 1:51-nél kezdődő E-dúr trióban jelenik meg egy orosz népdal. Nehéz hallani, mert a brácsa indítja, és főleg az első pár hangot eléggé elnyomják a cincogó hegedűk, de aztán fúgaszerűen belép a többi hangszer is utána, és onnantól már elég jól lehet követni a témát. Az eredeti népdalt több orosz szerző is feldolgozta, Csajkovszkij és Rimszkij-Korszakov mellett a legismertebb változata Musszorgszkij Borisz Godunov c. operájában csendül fel, a koronázási jelenet "Szláva!" kórusaként. Többek közt itt hallható:<BR/>http://www.youtube.com/watch?v=h00HkmrmF48<BR/>A női kar indítja (1:56), sokkal lassabban és ünnepélyesebben mint Beethoven. Külön érdekesség, hogy nem sokkal később, amikor a zenekar is belép a dallammal (2:21), Beethovenhez hasonlóan fúgaszerűen hozzák a témát. Hogy hogyan került a dallam Beethovenhez, és miért ilyen virgonc módon hangszerelte meg, csak találgatni lehet. Az utóbbira Joseph Kerman amerikai zenetudós a következő tippet adja Beethoven vonósnégyeseiről írt opuszában:<BR/>"It sounds as though Count Razumovsky had been tactless enough to hand Beethoven the tune, and Beethoven is pile-driving it into the ground by way of revenge."Liang Shenghttps://www.blogger.com/profile/06150433124241554291noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-47342711380757747032008-12-18T22:35:00.000+01:002008-12-18T22:35:00.000+01:00Maestro! Próbáltad volna ezt a ejegyzést 20 évvel ...Maestro! Próbáltad volna ezt a ejegyzést 20 évvel ezelőtt megírni? :-)<BR/>Két alapvető tanulság szűrődött le nekem ebből a cikkből:<BR/>- az internet hihetetlen lehetőségeket rejt, nem is képzeli az ember, hogy mik meg nem találhatók ott (más szóval ami nincs fent a neten, az nem is létezik)<BR/>- minden a zsidóktól ered :-) ez már nem az első cikked, amiből ez derül ki :-)<BR/><BR/>Mindenesetre döbbenet. Ismét. És ismét fejet hajtok a széles összefüggések láttán.<BR/>Döbbenet. De nagyon jó!bébéhttps://www.blogger.com/profile/16515998920233385407noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-36912540477805920862008-12-17T07:10:00.000+01:002008-12-17T07:10:00.000+01:00Bizony, bizony felkavart! Nagyon sok szépet énekel...Bizony, bizony felkavart! Nagyon sok szépet énekeltem az elmúlt évtizedekben, ám időnként eszembe jut, amint gimnazistaként, fel sem fogva, hogy mit is jelentenek, harsogtuk a munkásmozgalmi dalokat. Osztálykirándulás alkalmával vonaton, villamoson teli tüdőből nemcsak a Bunkócskát, az Avanti popolót magyar szöveggel (Előre proletár a végső harcra, a vörös zászlót emeld magasra, a vörös zászló mindig győzni fog, minden rohadt reakciós lógni fog) - erről már nem beszélünk, csak a szégyen maradt bennem, hogy én is, ÉN IS üvöltöttem! Nem tudom mit gondolnak erről mások, mindenesetre én hallgatok, amikor egy hosszú utazás közben - kifogyva az ötletekből, mit is énekeljünk még - valaki rázendít a Bunkócskára, a többiek nevetve csatlakoznak hozzá. Még most sem tudják mit cselekszenek...ÉvaZsuzsannahttps://www.blogger.com/profile/00832571158557968407noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-48054461311345375812008-12-16T23:35:00.000+01:002008-12-16T23:35:00.000+01:00Mesterem, ez nagyon jó volt!TG :-)Amúgy: http://av...Mesterem, ez nagyon jó volt!<BR/><BR/>TG :-)<BR/><BR/>Amúgy: http://avaxhome.ws/music/folk/veselejeshe.htmlAnonymousnoreply@blogger.com