tag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post8131755313803035620..comments2024-03-06T06:52:06.894+01:00Comments on A Wang folyó versei: Ferenc Ferdinánd három halálaStudiolumhttp://www.blogger.com/profile/06377777909296284368noreply@blogger.comBlogger11125tag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-20460329269432723942021-01-29T12:48:39.960+01:002021-01-29T12:48:39.960+01:00Itt még látható a lábnyom és a márvány szöveg.Itt még látható <a href="https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=23443" rel="nofollow">a lábnyom és a márvány</a> szöveg.Tamas DEAKhttps://www.blogger.com/profile/16891198380147472201noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-80008007860544712162018-11-18T17:03:36.789+01:002018-11-18T17:03:36.789+01:00Most találtam csak meg újra a Rubicon vonatkozó sz...Most találtam csak meg újra a Rubicon vonatkozó számát, és jól emlékeztem: a kövezetbe süllyesztett tábla latin szövegű, "Hic loco ..." kezdetű idézet van rajta. Furcsán is hat mellette az apróbetűs felirat: Diósgyőri vasgyár.<br />A tábla valahol megvan, mert a rubiconos kép láthatóan most készült róla.Tamas DEAKhttps://www.blogger.com/profile/16891198380147472201noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-25092653367542149642018-08-06T14:13:55.014+02:002018-08-06T14:13:55.014+02:00Aztán egy elhaladó helybéli hangja üti meg a fülem...<i>Aztán egy elhaladó helybéli <a href="https://ujszo.com/kultura/feljegyzesek-utkozben-gavrilo-hos-vagy-terrorista" rel="nofollow">hangja üti meg a</a> fülem: „Ha Gavrilo nem lövi agyon Ferdinándot, mára Szarajevó már ott tartana, mint Bécs.” „Á, el tudod te képzelni Boszniát bécsi gastarbeiterek nélkül?” – Vicceli meg a társa.</i>Tamas DEAKhttps://www.blogger.com/profile/16891198380147472201noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-70034032368481729112018-03-02T10:29:09.248+01:002018-03-02T10:29:09.248+01:00Az Osztrák-Magyar Monarchia liberális jogállam vol...Az Osztrák-Magyar Monarchia liberális jogállam volt, a 16-17 éves gyerekek akasztgatása békeidőben később, Rákosi elvtárs idejében jött divatba. Például a 18 éves Sááry Ákost 1950 november 24-én akasztották fel, azzal vádolták, hogy 1948-ban, 16 évesen fel akarta robbantani Rákosi elvtársat a fogaskerekűn. Most dolgozom ezen meg az ehhez hasonló eseteken.Tamas DEAKhttps://www.blogger.com/profile/16891198380147472201noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-52298344339643116932018-02-26T00:52:51.156+01:002018-02-26T00:52:51.156+01:00Azt gondolná az ember, hogy Gavrilo Principet, ha ...Azt gondolná az ember, hogy Gavrilo Principet, ha már egy nagy háborút robbantott ki, minimum kivégezték. Az első megjegyzés részben utal rá, hogy valami korrekt bírósági ítélet miatt, mivel életkora nem érte el a húsz évet, Therezienstadt katonavárosának a börtönébe zárták, és ott halt meg tuberkulózisban 1918. április 28-án.<br />http://www.zoover.co.uk/czech-republic/usti-nad-labem/terezin-theresienstadt/photos?page=3Ferkóhttps://www.blogger.com/profile/16544993495749810484noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-69043612248235315292018-02-24T11:27:40.077+01:002018-02-24T11:27:40.077+01:00De a merénylet többi tetteséről sem feledkezett me...<i><br />De a merénylet többi tetteséről sem feledkezett meg a szerb<br />közvélemény. Nemcsak Princip emlékét örökítették meg, hanem<br />Grabezét is, aki egy Saraj-evo melletti faluban született. Ott emlék-<br />oszlopot emeltek neki, szintén dicsőítő felirattal. Mindezeken<br />felül pedig, amikor a theresienstadti temetőből hazaszállították<br />a gyilkosok holttesteit, nagy ünnepségek között díszes sírhelyek-<br />ben temették el őket. És amikor 1939 őszén enyhült a magyar-<br />jugoszláv viszony, sőt mindkét részről elég barátságos nyilatko-<br />zatok hangzottak el, a Vreme című belgrádi lap hosszabb cikket<br />írt a saraievói bűnügyi főtárgyalás évfordulója alkalmából és<br />névszerint felsorolta az akkori vádlottakat. Közöttük volt Cubri-<br />lovic is és a Vreme újra közölte kivégzése előtt tett nyilatkozatát,<br />mely szerint ők a nemzeti ügyért halnak meg, ezért emlékezetük<br />a szerb nemzet körében örökké élni fog. 1940 áprilisában pedig<br />azt írta a Politika című szerb újság, hogy rövid időn belül Saraje-<br />vóban nemzeti kultúrházat építenek Princip emlékének, s ki-<br />emelte, hogy gyorsan és közadakozásból gyűlt össze a szükséges<br />összeg. A kultúrház - fejezte be cikkét a lap - hivatva lesz azt<br />az eszmét szolgálni, amelyért az ifjú nemzeti bős feláldozta életét.<br /><br />Különben érdemes a megemlítésre, hogy a Jugoszlávia meg-<br />alakulása utáni első esztendőkben ott lent oly erős volt az ultra-<br />nacionalista propaganda, hogy még a Magyarországtól elszakított<br />Szabadkán, tehát egy túlnyomórészt magyar lakossággal bíró<br />nagyvárosban is, 1921-22-ben az Oriana nevű szélsőséges szerb<br />egyesület ,,Princip" néven lapot adott ki, amely - mint gondol-<br />ható - a legféktelenebb izgatást fejtette ki Magyarország ellen.<br />A Narodna Odbrcma sarajevói tagozata ugyancsak Principről<br />volt elnevezve. A merénylet évfordulóján, amely összeesik a<br />Vidovdan-ünneppel, úgynevezett Sokol-, vagyis sólyom-ünnepe-<br />ket is szoktak tartani, amely alkalommal mindig külön bélyege-<br />ket árusították. Az 1934-ben, Sarajevo huszadik évfordulóján ki-<br />í bocsátott szerb postabélyegek - melyekről fentebb szóltunk<br />ilyenek voltak: egy sólyom karmaiban tart egy bombát és hogy<br />még kevésbbé legyen kétséges a jelkép értelme, Angyclinovic nevű<br />f miniszter az ünnepen azr mondta, hogy íme, a kis igénytelen szerb<br />3 sólyom kivájta a hatalmas kétfejű sas szemeit, és halálos csapást<br />mért rá.<br />Az emléktábla annak idején még a különben a szerb körök-<br />kel rokonszenvező külföldi sajtó nem egy orgánumában is Vissza-<br />tetszést szült. A londoni Times-nak 1930. február 1-i számában<br />maga Seaton NVatson, akit ugyancsak nem lehet az Osztrák-<br />Magyar Monarchia iránt érzett nagy barátsággal vádolni, azt<br />írta, hogy az ilyen eljárás minden rendesen gondolkozó ember<br />nyílt areulcsapásának tekinthető, ugyanannak a lapnak egy<br />február 4-i számában pedig egy, a laphoz beküldött levél írója<br />Princip emlékének ilyetén megörökítését a civilizáció elleni otromba<br />merényletnek minősítette.<br />A sors kereke azonban forgandó. A trónörökös gyilkosának<br />emléktáblája sem maradt örökké azon a sarajevói utcán, ahol a<br />halálosvégű merénylet lejátszódott. 1941 áprilisában Német-<br />ország balkáni hadsereg-e fergetegként nyomult előre és úgyszól-<br />ván néhány nap alatt legyőzte jugoszlávia katonai erejét.<br />A német katonaság megszállta Sarajevót, s Hitler vezér és<br />kancellár parancsára eltávolította helyéről a Principet dicsőítő<br />emléktáblát, melyet Berlinbe vittek és ott a német hadsereg hadi<br />emlékeit őrző Zezzghczus-ban helyeztek el.<br />A gyilkosságOt dicsőítő emlékből - múzeumi tárgy lett.<br />Ez is olyan sorsfordulat, amelyen érdemes elgondolkozni.</i>Tamas DEAKhttps://www.blogger.com/profile/16891198380147472201noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-54350355321370677632018-02-24T11:23:52.709+01:002018-02-24T11:23:52.709+01:00Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.Tamas DEAKhttps://www.blogger.com/profile/16891198380147472201noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-22248654675453115452018-02-24T11:22:44.254+01:002018-02-24T11:22:44.254+01:00Eöttevényi Olivér furcsa Ferenc Ferdinánd életrajz...Eöttevényi Olivér furcsa Ferenc Ferdinánd életrajzában egész fejezet foglalkozik Princip kultuszával.Ím: (a kötet Jugoszlávia első halála közben íródott)<br /><i><br />A sarajevői gyilkosok osztrák börtönök rabkórházaiban<br />lehelték ki lelküket. Akiknek életét a földi bírák a törvény szava<br />értelmében megkímélték, mert hiszen még nem voltak húsz esz-<br />tendősek, amikor a kettős merényletet elkövették, azok néhány<br />év mulva odakerültek égi bírájuk elé, aki hitünk szerint ítél<br />elevenek és holtak felett. Amíg az 1914-18-i világháború tartott,<br />addig a sarajevói drámának ezek a szomorú, utolsó akkordjai<br />talán még a nyilvánosság elé sem kerültek: elkönyvelték a börtö-<br />nök anyakönyvében, és a halOttakat elhantolták temetőiükben.<br />De aztán jött a háború vége, a hatalmas Osztrák-Magyar Mon-<br />archia összeomlása, az utódállamok keletkezése, s ezekben a faji<br />öntudat szinte féktelen fellángolása. Ez a mozgalom volt észlel-<br />hető azokban az esztendőkben mindenütt. A szerb nemzeti ön-<br />tudat Principben nemzeti hőst látott, aki egy gyűlölt uralom<br />megszemélyesitőíét taszította le.<br /><br />Már 1919-ben mozgalom indult meg a szerb körökben, hogy<br />Principnek szobrot állítsanak, s gyüjteni kezdtek rá. Maid némi-<br />leg elhallgatOtt a propaganda, hogy néhány esztendő mulva<br />megint fellángolion. Az emlék felállításának a gondolatát a sara-<br />jevói Orjnnn nevű egyesület propagálta különösen. Ellene a<br />belgrádi Politika című napilap 19zs-ben erélyesen tiltakozott,<br />azonban nem azért, mintha magát az eszmét nagyon is nem helye-<br />selte volna, hanem mert véleménye szerint Princip az egész szerb<br />nemzetért cselekedett, tehát emlekművet nem csupán egy egyesü-<br />letnek, hanem az egész országnak kell felállítania. ,,Hadd álljon<br />Princip örökre heroikus tettének: színhelyén, szemtől-szembe, azon<br />a helyen, ahonnan elindította jugoszláv nemzetének feltámadá-<br />sát" - írta a lap. Emlékszobor ugyan nem lett a mozgalomból,<br />csak emléktábla, de egyúttal haza is hozták az akkor önállóvá<br />lett Csehszlovákiában fekvő theresienstadti temetőből Princip<br />holttestét.<br />Az emléktábla elhelyezésekor, 1930. február z-án Sarajevó-<br />ában nagy ünnepséget rendeztek. Fényes gyászistentisztelet előzte<br />meg, amelyen a boszniai görög keleti metropolita is résztvett.<br />Az emlékbeszédet mondó Grgic Vasa szónoklata után a fekete<br />márványtábláról lehullott a lepel s olvashatóvá vált azon a<br />következő szerb szövegű felírás: ,,Ezen a történelmi nevezetességű<br />helyen 191'4. Vido'vda'n ünnepén Gavrilo Princip megüzente a<br />szabadságot." Az emléktábla elhelyezése azonban még nem elégí-<br />tette ki a szerb önérzetet. 1939 májusában közölték a belgrádi<br />lapok, köztük az Obzor, hogy a Princip emlékére emelendő ház<br />alapkőletételét Sarajevóban nagy ünnepélyességgel hajtották<br />végre. Ez a ház - irták a lapok - hivatva lesz szolgálni azt az<br />eszmét, melyért az ifjú nemzeti hős életét áldozta fel. Ennek a<br />háznak építésére 1 millió 300 ezer dinárt irányOZtak elő.<br />Azt a hidat, amely a merénylet szomszédságában, a Miljacka<br />E folyócskán vezet keresztül, s melyet az osztrák-magyar közigaz-<br />g gatás idejében Lateinerbrüc/ee-nek hívtak, Princip-hídnak nevez-<br />ték el. Nem lephet meg bennünket az sem, hogy a skupstina, a<br />szerb parlament annak idején ötezer dinárnyi ajándékot szavazott<br />meg Princip apjának, jovan nevű testvére pedig éveken keresztül<br />helyet kapott a skupstinában, mint képviselő. A jugoszláv posta<br />a,_1934-ben, a sarajevói tragédia huszadik évfordulóján, Princip-<br />femlékbélyegeket bocsátott ki.<br /><br /></i>Tamas DEAKhttps://www.blogger.com/profile/16891198380147472201noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-6936614436261340822018-02-18T13:45:35.703+01:002018-02-18T13:45:35.703+01:00Nem tudni. Éppúgy eltűnt, mint a fali tábla. Acél ...Nem tudni. Éppúgy eltűnt, mint a fali tábla. Acél lévén nem volt olyan nemes, mint a bronzrelief, művészi értéke semigen volt, nyersanyagként kerülhetett tovább.Studiolumhttps://www.blogger.com/profile/06377777909296284368noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-25134575971847503712018-02-18T11:36:24.351+01:002018-02-18T11:36:24.351+01:00A kövezetbe süllyesztett latin nyelvű táblának mi ...A kövezetbe süllyesztett latin nyelvű táblának mi lett a sorsa ?Gaborhttps://www.blogger.com/profile/18394045502625457313noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5957108594597125102.post-51996406031930148292018-02-18T08:50:36.084+01:002018-02-18T08:50:36.084+01:00Ezen a videón épp az egyik legfontosabb érintett l...Ezen a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=rKewtPTOCs8" rel="nofollow">videón épp az egyik legf</a>ontosabb érintett látogat el a helyszínre.<br />Én úgy emlékszem mintha láttam volna valahol képet a "Hic loco..." tábláról, utánakeresek majd.<br />A legfontosabb egyébként: észre kell venni, hogy a huszadik század semelyik háborúja sem volt nacionalista, hanem birodalmi.A nemzetek számítottak a legkevesebbet ebben az egészben.Tamas DEAKhttps://www.blogger.com/profile/16891198380147472201noreply@blogger.com