Vidám lengyel

Láttuk már, hogy Leo Rosten Vidám jiddis című értelmező szótára milyen megkülönböztetett figyelmet szentel az indulatszavaknak – aha! ojojoj! phü! húha! nu! – akár tizenöt, sőt tizennyolc jelentésárnyalatot is megkülönböztetve bennük, és egy-egy odaillő viccel illusztrálva őket. Például az aha szócskát:

Sokoloff úr húsz éve ugyanabban az étteremben vacsorázik a Második sugárúton. Mint mindig, most is húslevest rendel. A pincér kihozza, aztán menne vissza, de Sokoloff úr utánaszól: „Főúr!” – „Igen?” – „Legyen olyan kedves, kóstolja meg ezt a levest.” – „De hát Sokoloff úr, húsz éve jár ide, és még sosem panaszkodott.” – „Főúr”, ismétli Sokoloff úr csökönyösen, „kóstolja meg ezt a levest.” – „De hát mi a baj vele, Sokoloff úr?” – „Kóstolja meg, kérem.” – „Rendben”, áll rá a pincér. „De… egy pillanat. Hol a kanál?” – „Aha!”, mondja Sokoloff úr.

Ugyanott azt is láttuk, hogy a Vidám jiddis, ez a mágikus könyvecske képes anélkül megihletni szerzőket, hogy valaha is olvasták volna, például Raj Tamást a 100+1 jiddis szó megírására. Most újabb példát láthatunk erre, az Assimil kiadó Barbara Kuszmider által írt lengyel nyelvkönyvéből:

1. Proszę pana. Może pan pozwolić na chwilę? 2. Słucham, czym mogę służyć? 3. Czy może pan spróbować tej zupy? 4. A co, niedobra? Może podać inną? 5. Po prostu, proszę jej spróbować. 6. Nie smakuje panu? 7. Niech pan sam spróbuje. 8. Mamy inne dania. Zaraz podam kartę. 9. Nie, dziękuję. Nie chcę nic innego. 10. Polecam panu doskonały bigos. 11. Prosze tylko, żeby pan spróbował tej zupy. 12. No dobrze, skoro pan nalega… Ale jak mam spróbować, przecież nie ma łyżki!

1. Bocsánat. Megenged egy pillanatra? 2. Természetesen, miben segíthetek? 3. Megkóstolná ezt a levest, kérem? 4. Ó, nem jó? Hozhatok helyette egy másikat? 5. Egyszerűen, csak kóstolja meg. 6. Nem ízlik önnek uram? 7. Csak kóstolja meg! 8. Vannak más fogásaink. Máris hozom az étlapot. 9. Nem, köszönöm. Nem akarok mást. 10. Javasolhatnék egy tökéletes tésztát? 11. Csak legyen kedves végre, kóstolja meg ezt a levest. 12. Na jó, ha az úr ragaszkodik hozzá… Dehát hogy kóstolhatnám meg, hát nincs kanál!

Éppen csak a poén, a párbeszédet hajszálpontosan lezáró aha! hiányzik. Pedig hát indulatszavakban a lengyelben sincs hiány.


(A kezdőkép az elegáns odesszai Fanconi kávéházat, a zsidó üzletemberek egyik törzshelyét ábrázolja a századfordulón. A kép ma kinagyítva az odesszai zsidó múzeum egyik falát borítja. Felakasztva rá az eredeti étkészletből megmaradt egyetlen kiskanál látható, amelyet az egyik törzsvendég örökösei küldtek haza Amerikából a múzeumnak. Az összes többinek lába kélt az 1917-es forradalom alatt.)

Európa köldöke

„A világ közepe Bukovina felé, körülbelül félúton van. Galíciától délre, Máramarostól keletre, Moldvától északnyugatra a Tisza partján áll egy pont. Egyenes út vezet oda. Ha a Kárpátalja völgyein és szurdokain át közelítjük meg, akkor nincs messze az aknaszlatinai sóbányáktól. Azon az úton haladunk, amely Beregszászról egyenesen Csernovicba visz. Vonattal tizenhét, de autóval vagy busszal öt-hat óra alatt megtehető. A vasutat azért ne válasszuk, mert úgy kanyarog, ahogy a történelem cikázott e tájon, szerencsés és szerencsétlen társadalmakra osztva a világot; hol a román, hol az ukrán oldalon mennek a sínek, többször megállítanak minket a határőrök, és ha árvíz keletkezik, meg sem mozdulnak a vagonok, de még a buszok és az autók is állva maradnak. A kettéosztott Máramarosszigeten, legalábbis az ablakból úgy látszik, ma már nincsenek szerencsés társadalmak.”

Teljes képernyőn

„1873 és 1913 között a bécsi katonai Földrajzi Intézet a Monarchia területén először végzett méréseket. Ekkor jelölték ki a magassági alappont hálózatot. Itt, a Felső-Tiszánál, a Barnabás hegycsúccsal szemben találjuk meg Európa középpontját, de van olyan leírás is, mely szerint Közép-Európa középpontjáról volna szó. Igaz, az egyszerű matematikai számítások nem támasztják alá, hogy itt bármiféle középpont lenne, mégis, akkoriban, a századfordulón gyorsan megépült egy obeliszk, melyen az alábbi felirat olvasható: Állandó alappont, melyet egy rendkívül pontos osztrák-magyar monarchiabeli szintezővel, az európai hosszúsági és szélességi fokok szerint állapítottak meg.”



„Persze nem mondtam igazat; az út nem egyenes, hanem görbe. Aki elindul a világ közepére, csodálkozik, milyen szép a világ. Az apsák (Alsóapsa, Középapsa, Felsőapsa, Kisapsa) dombtetőin fatemplomok állnak, puha szőnyeggel vannak bélelve, s az utazó, ahogy elmegy mellettük, rögtön kis temetőkhöz ér, melyek a templomok oldalában vannak; bedőlt kajibák közt halad tovább, újjáépített Tisza-hidakra lát és az egykori Árpád vonal bunkerei között kacsázik. A világ közepe egészen pontosan Barnabás és Terebesfejérpatak között áll. Ha tovább haladunk, s elhagyjuk Rahót, majd Kőrösmezőt, a Tisza Fekete-forrásához jutunk. Itt ér véget a Tisza és a Tisza völgye. A Csarnahora 2000 méter magas hegygerince mögött pedig már a bukovinai dombság veszi kezdetét, a huculok és a haszidok földje, a Szucsava és a Szeret folyó, közötte pedig egykori szántók, gaz és művelt terület, itt éltek öt faluban a bukovinai székelyek.”



„Kanyarodjunk még vissza a hegyekbe! A cseremosi erdei haszidok tudnak valamit. Egyszer valaki azt mondta, ők a vidék igazi pesszimistái, mert ha katasztrófát jósolnak, igazuk lesz. Ne szaladjunk tehát le a hegyekről, mert akad olyasmi, amit nem látunk, pedig ott kell lennie az erdőben. Ha a Csarnahora felé tekintünk, tőlünk keletre a Pop Iván havasait látjuk. Csak győzzünk felnézni az intuitív népek misztikus hegyére! A Pop Iván 2028 méter magas, fekete szurdokainak istenfélői egykor görögök, rómaiak, zsidók és ruszinok voltak. Az elmúlt századokban pedig már innen indultak a fatutajok Kutiba, a Dunára, sőt akár Szegedig is úsztattak innét fát. Amiről a hegyek beszélnek, az itt mindenki számára ismert, csak nekünk marad még egy ideig titok.”

Kiss Noémi: Bukó, részlet. Lettre Internationale 58/2005

Faúsztatás a Tiszán, nem sokkal Európa középpontja fölött. Lent ugyanez 1943-as magyar mozihíradóból.

Európa földrajzi középpontjának dicsőségéért egy tucatnyi hely verseng Németországtól a tokaji Tállyán át Litvániáig, s ráadásul mindegyiknek jó oka van rá, attól függően, miként húzzuk meg a kontinens körvonalait, és hogyan értelmezzük a középet. Ezeket a pontokat járja be a lengyel Stanisław Mucha vidám és elgondolkodtató filmje, Die Mitte (2006).


A Terebesfejérpatak mellett álló obeliszk jól tükrözi ezt a bonyolultságot. Ezt jelölték ki mind közül a legrégebben, hacsak hitelt nem adunk a Hitler szülőhelyén, Braunau am Innben álló Mittelpunkt Europas fogadó legendájának, miszerint azt már Napóleon is a kontinens közepének ismerte el. A bécsi katonai Földrajzi Intézet állíttatta 1877-ben, az 1873-1913 között zajló első országos szintezés idején, amelynek során éppen Terebes lett a Monarchia hét főalappontjának egyike. De az általuk kijelölt középpont nem egészen itt van, hanem jó negyven kilométerrel északnyugatra a hegyek között, Ökörmező alatt, ahol Ivan Olbracht írta a harmincas években ironikus és szívszorító történeteit ruszinokról és haszidokról. Az oszlop csupán figyelemfelkeltésül szolgált a Bécsből Kis-Bécsbe, Csernovicba vezető főút mentén. És mint a primitív kidolgozás és a hibásan másolt latinság figyelmeztet rá, ez az oszlop már régen nem az az oszlop. A Monarchia emlékművét talán 1986-ban cserélhették le a mostanira, amikor az orosz nyelvű szovjet táblát is felerősítették mellé. Ezt követte a rakéta-szerű acéljelkép, majd 1990 után az ukrán sólymos emlékfal. A hivatalos emlékoszlopok által képzett szimbolikus teret pedig készségesen tölti be a környék lakossága a maga landmark-jaival: útszéli kereszttel, kirakodóvásárral, népi múzeumnak kialakított ruszin fogadóval.

„Európa közepe!” További népi landmark a közeli Tatár-hágón, az egykori magyar-bukovinai határon kialakított népi szoborparkban

Testvérek

„Kérem! Csak a „lengyel-magyar két jó barátot” ne! Elég régi, unalmas mondás, már elnézést, ma már csak szentimentális vacak. Persze, Lengyelországban mindenki ismeri ezt a mondást, mint az ábécét, vagy a himnuszt. De, amikor azt kérdezem: mit jelent, miért vagyunk barátok, a válasz: mert… hmmm, mert… nem tudom.”

 Krzysztof Varga

Lehetetlen meghatottság és torokszorulás nélkül nézni az 1956 októberi lengyel filmhíradókat. Olvasni sokat olvashattunk már az akkor nekünk nyújtott testvéri segítségről, de a lengyel filmhíradó képei megdöbbentő erővel egészítik ki és illuszrálják az olvasottakat.

A képek alatt szereplő feliratok pontos megértéséhez fontos eloszlatnunk egy fordítási hibát. A mindenki által ismert „Magyar-lengyel két jó barát...” lengyel eredetije is közismert: „Polak-węgier dwa bratanki...” – ez azonban lengyelül unokatestvért jelent és nem jó barátot.
A lengyel filmhíradó korabeli olvasói, B. Niewinowski, A. Racławicki a magyarokról szóló hírekben kisebb részben ezt a kifejezést, nagyobbrészt a brać főnevet használták. Mivel a barátság kifejezésére egyéb terminusokat is használtak akár ugyanabban a filmhíradóban is (munkás-paraszt barátság – robotniczo-chlopski przyjaciół) a képek kommentárjainak idézésekor a brać, brat kifejezés elhangzásakor helyénvalóbbnak érezzük „testvér”-rel fordítani a kifejezést.

A nagyvilágból

Itt a hír még az első helyen szerepel a filmhíradóban.

Vér Magyarországnak	A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága felhívása a testvéri Magyarországhoz
A lengyel társadalom Magyarország népének segítségére siet	„A magyar Vöröskereszt felhívására ezrek és ezrek indulnak vért adni Varsóban és más városokban is”
„Gyönyörű példája a szívnek, szolidaritásnak, barátságnak”	„Ott Magyarországon folyik a vér. Ott testvéreink vére hull!”
	„A mi vérünk nem egy ember életét mentheti meg!”
	„A véradási- és plazmakészítési akciót a lengyel Vöröskereszt és Népjóléti Minisztérium vezeti.”
	„Speciális repülőgépek szállítják a készítményeket Varsóból Budapestre”
	„Nemzetünk saját vérét küldi magyar testvéreinknek.”

A varsói Zerań autógyárban a szakszervezeti és a pártszervezetek – többek között – a magyar helyzettel is foglalkoznak. A munkások, hasonlóan a magyarországi Munkástanácsokhoz, már itt szabadabban beszélnek, gúnyrajzokat készítenek a sztálinizmusról, felkeresik a gyár vezetőit és pártszervezeteit. Az illetékesek telefonálnak, és ha kell, repülőre is ülnek az ügyek minél gyorsabb elintézése érdekében.

Egy héttel később a magyar hírek már csak a második helyre szorulnak.

A Közel-Keletről…	Magyar testvéreinknél
„Forgatócsoportunk két alkalom- mal elkísérte a Budapestre vért és élelmiszert szállító repülőgépeket.”
Lenin-kép a ferihegyi reptéren
„A lengyel repülőgép az első hosszú idő óta.”	„Nagy szeretettel és barátsággal fogadják az érkezőket a reptéren”
	„A magyar katonák olvassák pártunk felhívását magyar testvéreinkhez.”
	„Így néz ki Budapest az első tragikus napok után, október 22 és 30 között.”
	„A magyar zászló sokszor megjelenik a varsói utcákon mostanság.”
„Pénzbeli segítség, élelmiszer és vér”	Magyarország segítséget kér!
	„A sebesülteknek vérre van szükségük!”
	„Segíts Magyarországnak! Vásárolj az A.S.P. grafikáiból! Minden bevételünket a magyaroknak juttatjuk!”
	Orvosi munkára felvétel, jobb szárny
	„A lengyel társadalom a legvál- tozatosabb formában találja meg módját a segítségnyújtásnak.”
„A testvéri magyar nép tragédiája mélyen megérint minden lengyelt.”

Gomulka, aki október 24-én kerül (vissza) a hatalomba, a híradó különmellékletében a magyar tragédiához hasonló helyzetek elkerülésével igyekszik meggyőzni hallgatóságát.

A magyar hírek már csak a harmadik helyen.

A Közel-Keletről…	Eisenhower az elnök
További segítség	Hajógyáriak! A szolidaritás és a testvér magyar nemzettel összekötő barátság nevében csatlakozunk az anyagi segítségakció felkéréséhez.
„Gdańskban vagyunk, ahol a munkások adakoznak”
	„Pár nap alatt több ezer zloty gyűlt össze.”
„Katowice, véradóállomás.”	„Minden nap százak állnak sorba, hogy vért adhassanak Magyarország számára.”
	„A krakkói vöröskereszthez mindennap adományok tömege érkezik.”
"Pénz, élelmiszer az adomány."
	„A lengyel nemzet e napokban sem felejti el a testvér magyar nép iránt érzett barátságát.”

A decemberi híradóban pedig már csak a vége felé látunk magyar vonatkozású képeket

A magyar gyerekekért
„Épp egy autóbusz érkezik, egyenesen Budapestről”	„A lengyel postások magyar gyermekeket látnak vendégül”
„Szeretettel fogadják a vendégeket, majd a bemutatás következik.”
	„Nálunk elfelejtik majd az elmúlt tragikus időszakot, és újra vidáman nevetnek.”
„Szép felajánlás a varsói nőtanács metrón dolgozó aktivistáitól”
„Ajándékokat készítenek magyar gyerekeknek.”
„A varsói metró-projekt munkás- gyermekei is elkészítik ajándékaikat kis magyar barátaik számára.”